Thor: Asgardi szerelem {Befejezett}

2.fejezet: A kis jövevény

/Viola/

Másnap reggel felkeltem és leballagtam reggelizni. A szüleimet nem találtam sehol. Biztos voltam benne, hogy valami fontos dolguk akadt, vagy hívatta őket a király. Leültem az asztalhoz megittam a teámat és megettem a pirítósomat. Ezután felmentem a szobámba és felöltöztem. Elpakoltam mindent a táskámba és már indultam is. Ma reggel is az a hűvös, kellemes szél fújt és az ég mint mindig, gyönyörű volt! Gyorsan oda is értünk a suliba. Betettem Zafírt az istállóba és beléptem az épületbe. Bementem az osztályterembe és leültem a helyemre. Már 7:55 volt, de még mindig nem jött meg Szelli. Emmával elkezdtünk aggódni, hogy hol van már, amikor egyszercsak becsöngettek. Miss Viktória jött be a terembe és köszönt nekünk:

-Jó reggelt gyerekek!-mondta mosolyogva.

-Jó reggelt, tanárnő!-köszönt egyszerre az egész osztály.

Ma az első óránkon megkaptuk a kardunkat. Mindenki nagyon örült neki. A tanárnő azt mondta, hogy kéthetente lesz egy olyan óra, amikor Thor beszélni fog nekünk az önvédelemről. Ennek hallatán nagyon megörültem és hirtelen elvörösödtem.... Kicsöngettek. Emma szünetben megkérdezte:

-Viola, amikor a tanárnő kimondta Thor nevét miért mosolyogtál úgy?-kérdezte kíváncsiskodóan.

-Hát........, tudod........, ömmm....-egyszerűen nem tudtam, hogy hogyan magyarázzam el neki a dolgot.

-Naaa, bögd már ki!-nyaggatott, de szerencsémre nem kellett válaszolnom, mert becsöngettek.

Az óra nagyon hamar eltelt számomra, mert egész órán azon törtem a fejem, hogy mit mondjak Emmának. A gondolkodásomból a kicsöngő zökkentett ki. Szünetben Emma még mindig nyaggatott, ezért kénytelen voltam válaszolni:

-Jó elmondom!-egy nagy sóhajtás után belekezdtem  a mondandómba:

-Hát, az van, hogy én,... izé,.... teljesen belé vagyok esve!!!!!!-a válaszomra Emma csak elmosolyodott:

-Tudtam én, hogy erről van szó! Már az első pillanatban láttam rajtad, hogy oda vagy érte!-mondta és elkezdett nevetni.

-Te meg mit nevetsz???-kérdeztem kicsit felháborodva.

-Semmit, csak az a vicces, ahogy elpirulsz a neve hallatán!

-Naaa, fejezd be!-mondtam elvörösödött arccal.

-Jólvanna, csak vicceltem!-mondta komolyra véve a dolgot.

Ezek után gyorsan elteltek az órák. Suli után Emmával hazamentünk megnézni, hogy a szüleim hazaértek-e már. De nem voltak sehol. Átmentünk Szelliékhez, hogy megnézzük, hogy mi újság vele. Az utazás közben még sokat beszélgettünk Thorról és viccelődtünk, hogy vajon a szüleim mit szólnának hozzá, ha mondjuk összejönnék Thorral.... Nemsokára oda is értünk. Leszálltunk Zafírról, amint megláttam Szellit, odarohantam hozzá:

-Szia, te meg miért nem jöttél suliba?

-Hát..., az a helyzet, hogy Emma sárkánya, Üstökös, tojt egy tojást és ezért el kellett keríteni tőle az összes sárkányt, nehogy valamelyik sárkánnyal összebalhézzon!-mondta ezt teljes komolysággal az arcán.

-Mi van a sárkányommal????-kérdezte Emma, miközben odarohant hozzánk.

-Hát, a szüleid még reggel elhozták ide, mert nem volt valami jól. Aztán Üstökös tojt egy tojást és ezért el kellett keríteni tőle az összes sárkányt, nehogy valamelyik sárkánnyal összebalhézzon.-válaszolta Szelli.

-Megnézhetem, a kicsit?-kérdezte Emma.

-Hát, az nem lesz könnyű, mert senkit se enged a közelébe Üstökös!-mondta aggódó tekintettel Szelli.

Emma addig győzködött minket, amíg kénytelenek voltunk megengedni neki. Emma bement a karámba, de Üstökös rá se hederített és odaengedte a kicsihez. Mindenki csodálkozva bámulta őket. A sok ember között észre vettem a szüleimet:

-Anya! Apa!-kiabáltam miközben futottam feléjük.

-Szia kicsim!-mondták szinte egyszerre.

-Ti itt vagytok reggel óta?

-Igen, mert segítenünk kellett a sárkányok elkerítésében.-mondta apa.

Ezután Szelli valamit súgott a fülembe és bementünk a házba. Emma csak fél óra után vette észre, hogy mindenki eltűnt:

-Hé, hova tűnt mindenki?-tekinett körbe csodálkozva, majd ő is bejött a házba:

-Meglepetés!!!!!-kiáltottuk amikor megláttuk.

-Boldog szülinapot Emma!!!!-mondtuk kórusban Szellivel és elényújtottuk a tortát.

-Kívánj valamint!-mondta Emma anyukája.

-Oké.-mondta és elfújta a gyertyákat.

Mindenki átadta neki az ajándékokat. Én egy nyerget adtam neki, mert Üstökös már kinőtte a régit! Szelli egy festményt adott neki, amelyen Üstökös volt. Emma nagyon örült az ajándékainak. Megettük a tortát. Egyszercsak egy különleges vendég jelent meg az ajtóban...