Thor: Asgardi szerelem {Befejezett}

11.fejezet: Bolondozás Lokival?

/Thor/

Másnap egész reggel Loki azzal nyaggatott, hogy menjünk el a parkba beszélgetni:

-Testvér, kérlek! Csak annyit kérek tőled, hogy gyere el velem a parkba beszélgetni! Fontos dologról van szó!-kérlelt engem, boci szemekkel.

-Jólvan, de kérlek ne csinálj semmi hülyeséget!-mondtam, majd felkaptam a pörölyömet az ágyam mellől és intettem Lokinak, hogy jöjjön utánam. Ő vigyorogva követett engem.

-Nagyon köszönöm bátyám, hogy végre szakítottál rám is időt!-nézett rám, hálás szemekkel.

-Amúgy miért akarsz te a parkba menni és miért nem jó itt a palotában? Miért nem apánkkal beszélsz?-kérdeztem értetlenkedve.

-Mert ő tuti azt hinné, hogy valami bajom van és nem hinné el amit mondok, ezért elküldene a gyógyítókhoz.-mondta lesütött szemekkel.

-Értem, szóval valami olyasmit akarsz közölni velem, ami a te esetedben nem normális?!?-kezdtem kicsit aggódni mert ő mégiscsak a testvérem...

-Igen.- sóhajtott egy nagyot.

Végre megérkeztünk és leültünk egy padra.

-Szóval Loki, hallgatlak!-mondtam teljes komolysággal.

-Oké, akkor...... szóval...... ömmm...... Az van, hogy a bál óta folyamatosan úgy érzem, mintha pillangók repdesnének a gyomromban. Még sose éreztem ilyesmit!Te éreztél már ilyet?-kérdezte, félelmét kimutatva.

-Hát persze! Nyugi ez normális!-válaszoltam és elnevettem magam.

-Te meg mit nevetsz??? Most nekem is nevetnem kéne?!?-kérdezte értetlenül.

-Semmit, csak nem hiszem el, hogy szerelmes vagy!-válaszoltam, a nagy röhögőgörcs közepette.

-Mi??? Én??? Szerelmes?!?!? Csak szivatsz, ugye??? Hagyd már abba a röhögést!

-Oké!-vettem egy nagy levegőt és komolyra váltottam hangulatom.

-Biztos megőrültem, igaz?!?-kérdezte pánikolva.

-Nem testvér! Te nem őrültél meg, csak szerelmes vagy!

-Na, és ki a szerencsétlen???-már megint elröhögtem magam...

-Ne már, Thor!

-Na, bögd már ki!-kezdtem nagyon kíváncsi lenni.

-Hát...... Hát, nem fogod elhinni, deeee......-még mindig nem tudott normálisan válaszolni...

-Ugye nem Viola!?!?-jutott eszembe a lány és az öcsémre szegeztem pöröjömet.

-Neeeeemmm, dehogy!!!! Ő már foglalt!!!-kezdett el ő is röhögni.

-Akkor jó!- mondtam, majd eltettem fegyverem.

-Akkor, elmondanád végre???-türelmetlenkedtem.

-Igen, csak..... csak......-akadt meg a lemez....

A szembe lévő padon ült Viola és Szelina. Szerintem Szelli miatt akadt meg Lokinál a lemez...

-Szóval Szelli!-fordultam öcsém felé vigyorogva.

-Hát, igen.-válaszolt halkan.

-Miért nem megyünk oda hozzájuk?-kérdeztem, mire ő egy kicsit megszeppent:

-Mi??? Odamenni????? Miért???