Thor: Asgardi szerelem {Befejezett}

14.fejezet: Csak Te, meg én

/Thor/

Délutánra beszéltük meg a találkozót. Majd felviszem a palota tetejére és megnézzük együtt a naplementét! Nagyon izgulok, mert ma fogom neki elmondani, hogy mennyire szeretem Őt!...

/Viola/

Tegnap Thor elhívott randizni délutánra. Vajon hova megyünk? Megint egy étterembe?
Ebéd után leültem a szekrényem elé, és gondoltam, hogy mit vegyek fel. Nagyon nehéz döntés volt! Végül kiválasztottam magamnak egy lila hosszú ujjú felsőt és egy fekete nadrágot. Nem akartam túl feltűnő lenni! Sajnos Thor azt sem mondta, hogy hánykor találkozzunk!... Megkérdeztem anyámat:

-Anya, szerinted, ha egy fiú elhív délutánra randizni és nem mondja meg se az időt, se a helyszínt, akkor hány órára és hova kell mennem?

-Hát... Szerintem ugyanoda és ugyanakkor kell menned, mint amikor először randiztatok!

-Te ezt honnan veszed?

-Mert apád is csinált már velem ilyet! Nem mondta meg, hogy mikor és hol találkozzunk, ezért én követtem a szívemet, ugyanoda, ugyanakkor mentem. És ő ott várt engem!-válaszolta boldogan.

-Értem...... Akkor már csak 10 percem van!!!-kaptam a fejemhez hirtelen.

-Akkor siess, kicsim!-adott egy puszit a homlokomra.

-Oké, szia!-köszöntem el tőle és felszálltam Zafírra.

Miközben repültünk, azon gondolkodtam, hogy hol randiztunk először. Egy kis idő múlva végre eszembe jutott: A park!!! Gyorsan odarepültünk, de Thor nem volt ott....

/Thor/

Délután 2-kor kimentem a palota elé. Vártam Violát, amikor egyszercsak odajött hozzám Villám, a sárkányom:

-Szia nagyfiú!-simogattam meg a fejét.

-Mit akarsz?-kérdeztem, amikor elkezdte húzni a köpenyemet.

-Nem értelek! Hová akarsz te most menni???-húztam ki szájából a köpenyemet.

A sárkány hozott egy nagy botot, és elkezdett valamit rajzolni vele a homokba. Először nem tudtam kinézni, hogy mi az. Aztán jobban megnéztem és rájöttem, hogy egy szívet, sok fát és egy padot rajzolt. Mostmár tudom, hol van Viola!: a parkban! Tényleg! Én hülye nem mondtam meg neki, hogy hova kell mennie! Gyorsan felpattantam Villámra:

-Köszönöm pajti!-vakargattam meg a nyakát, mert azt nagyon szereti.

-Indulás!-mondtam, mire felrepültünk a magasba, majd pár perc alatt odaértünk a parkba. Viola ott várt egy padon ülve.

-Szia!-mentem oda hozzá.

-Szia, késtél!-vigyorgott rám.

-Hát.... Igazából 2-kor már a palota előtt vártalak, de mivel elfelejtettem neked mondani, hogy mikor és hol találkozzunk, hiába vártam! Végül Villám hozott ide.

-És?

-És mi?..... Ja, sajnálom!-nyögtem ki az általa várt választ.

-Semmi baj!-ölelt meg.

-Amúgy miért pont ide jöttél?

-Azért, mert itt volt az első randink és a szívem ide húzott.-válaszolt elvörösödve.

-Oké, értem.

-Akkor most is itt lesz a randink?-kérdezte kíváncsian.

-Most nem!

-Akkor hol?-láttam rajta, hogy egyre kíváncsibb.

-Egy sokkal jobb helyen!-mondtam, majd intettem neki a fejemmel és felszálltam Villámra. Ő követett engem.

-Naaa! Áruld már el, hogy hová megyünk!-nyaggatott repülés közben.

-Csak kövess, és megtudod!-kacsintottam rá.

-Oké.-nemsokára megérkeztünk a palota tetejére:

-Na, mit szólsz?-szálltam le Villámról.

-Ez-ez gyönyörű! Innen be lehet látni egész Asgardot!-ámuldozott.

-Mondtam, hogy jobb mint a park!-montam, majd hozzátettem:

-És ide sose jön fel senki!

-Az jó!-ült le a földre. Én leültem mellé.
-Akkor, csak Te, meg én!-fordultam vele szembe.

-Hát, ja!-válaszolta vigyorogva.

-Hogy hogy senki sem jön ide soha?-kérdezte.

-Mert ide nem vezet lépcső!-mondtam vigyorogva.

-Akkor Loki sem tud idáig követni téged, ugye?

-Így igaz! Ezért szoktam idejönni, valahányszor magányra vágyom!

-És most is magányra vágysz?-huncutkodott.

-Neeemm, dehogy! Most csak rád vágyok!-fogtam meg az állát, és megcsókoltam.

Ő is visszacsókolt. Percekig csak csókolóztunk. Nagyon jó érzés volt!Ezután megmondtam neki, hogy mit is érzek iránta:

-Viola, te vagy a legcsodálatosabb lány, akit valaha megismertem! És jobban szeretlek, mint bárki mást!-erre a mondatomra újra megcsókolt, majd így válaszolt:

-Én is nagyon szeretlek, Thor!-tette vállamra a fejét.

Épp most megy le a Nap:

-Ez a legszebb naplemente, amit valaha láttam!-mondta, majd hozzátette:

-Azért mert Veled nézhetem!-nézett a szemembe.

Egy kis ideig csak a Napot bámultuk, aztán megszólaltam:

-Egyébként, amikor elmondtam apámnak, hogy van 3 isten a valkűrök között, azt mondta, hogy holnap hozzam őket elé. Szóval megtennéd, hogy holnap elhozod ide a lányokat?-kérdeztem komoly arccal.

-Hát persze, csak holnap suli lesz!

-Nyugi, leigazolom nektek!-simogattam meg az arcát.

-Oké.

-Nézd, úgy látom, hogy a sárkányaink eléggé összemelegedtek!-mutattam a hátunk mögé.

Villám és Zafír együtt aludtak. Zafír feje Villám hátán volt, a farkuk pedig össze volt fonódva...

-Hát nem édesek?-kérdeztem.

-De! Nagyon!-mosolygott rám.

Már majdnem sötét volt:

-Óh, már ilyen késő van?!?-nézett órájára a lány.

-Úgy látszik, jól eltelt az idő...

-Nekem most mennem kell! Szia!-puszilta meg az arcomat és elkezdte ébresztgetni a sárkányát.

Zafír olyan lassan ébredezett, mint egy öreg ló. Nem akart elmenni Villám mellől! Aztán végül megnyalta Villám orrát és felállt onnan. A kis szerelmesek! Viola felszállt a sárkány hátára:

-Akkor holnap hányra legyünk itt?

-Reggel 8-ra.-válaszoltam mosolyogva.

-Rendben!-mondta, majd felröppent az égbe, én meg csak bámultam utána...