Az árnyék gyermeke

Az Árnyék

Lucas békésen végezte a munkáját. Olyan feladatokat intézett, mint megbízások kihelyezése a rejtekhelye körül, melyre a zsoldosok, de mások is nyugodtan jelentkezhettek. Tárgyakat vett és adott el jó pénzért, de nagyobb haszna sose ebből volt. Egyik gyakori feladat elvállaló, egy jó barátja, Ragnar másik nevén az Árnyék. Az értékes tárgyak beszerzésért kapott pénzt fele-fele arányban osztják el.

Arra viszont sose számított, hogy valaki nem munkát, hanem az Árnyékot keresi. Ráadásul egy fiatal hölgy, akinek már rég lenne egy férje, két gyereke és csak már azért tűri meg a szajhákkal kefélő urát, mert nem tudná máshogy eltartani a gyerekeit. Végül talál egy rendes embert, aki megbecsüli, elválik a hűtlen házastársától és boldogan él az új kedvesével, majd születik egy közös gyerekük és minden nehézség ellenére, boldogan élnek.

- Mi dolgod van kicsi szívem az Árnyékkal? - húzta fel Lucas a szemöldökét.

A hölgy egy pillanatra habozott, átgondolta, hogy biztos ezt akarja-e, de végül elmondta az igazat.

- Felajánlotta nekem, hogy a tanítványa lehetek. És azt mondta...

- Lucas, bevállaltam a maszkokat!

Az Árnyék belépett a helyiségbe és letette a papírt az asztalra. A nő felnézett rá, majd a küldetésre. A férfi észrevette, majd vidám tekintettel ránézett.

- Ne aggódj, hamarosan visszajövök. Látom tényleg komolyan gondoltad a tolvajéletet. - teljes testével feléfordult és megfogta a fiatal nő vállait - De ha a tanítványom leszel, azt kell tenned, amit mondok, amikor mondom. Megtanítalak a csendes zsebtolvajlásra, zárfeltörésre, az árnyakba való beolvadást. Látni és érezni fogod, hogy hol van esetleg egy titkos kapcsoló, a csapdák melyeket hatástalanítanod kell, hogy hozzáférj a zsákmányhoz. És ezek mellett meg kell tanulnod harcolni, illetve az őrök elől elrejtőzni az árnyak között.

Lucas felnézett a papírból, majd egy mosoly kúszót az arcára. Ahány embert sikerült áttérítnie a tolvajok útjára, legtöbbször néhány nap alatt abbahagyták vagy bele se vágtak. De olykor belehaltak az egyik küldetésbe.

- Értettem. Akkor itt várok, míg vissza nem tér. - jelentette ki a nő.

Az Árnyék vigyorogni kezdett a kendője alatt.

- Kaphatnék egy nevet, ifjúhölgy?

- Freya.

A férfi bólintott, majd barátjára nézett. Lucas sejtette mit fog kérni, így gyorsan közbeszólt.

- Itt maradhat, míg vissza nem jössz. - felnézett a barátjára - A maszkokat egy Albert nevű zálogházasnál találod. Valahol a város keleti részénél van az épülete. Sok sikert, de tudom, hogy neked nem kell.

Az Árnyék bólintott és elindult, hogy elvégezze a munkáját. Freya pedig ott maradt és várt. Lucas mellé állt és jelezte, hogy kövesse.

- Ha tanítványa leszel, kelleni fog neked egy álnév. És valami kevésbé világos ruha. - nézett rajta végig a kereskedő - Talán van valamim számodra.

Ragnar átlendült egy másik tetőre és felhúzta magát. Gyorsan haladt, néha egyé vált az árnyékokkal, hogy kikerülje az őröket és ne keltsen feltűnést. Mikor elérte a város keleti részét, lemászott a földre és körbenézett. Tudta merre van a zálogház, de inkább szerete volna csendben elintézni a melót. A feltűnést a zsoldosok keltik, nem a tolvajok.

Látott egy kiálló gerendát, mely egy ablakhoz vezet. Tekintetével végig vezette az utat, majd munkára látott. A sötétséget használva elsuhant a lámpák közeléből és elindult az utca végébe. Néhány őr volt a környéken, így kivárta a megfelelő pillanatot és tovább ment. Felmászott egy összekötő gerendára, de mivel nem tudott tovább menni, ezért felfeszítette a mellette lévő ablakot és bemászott.