Az árnyék gyermeke

Csak egy rossz döntés...

Freya több mint fél éve tolvaj. Ragnar másfél évtizede. Mind a ketten tudják, hogy nem a legkönnyebb hivatás. Főleg nem télen. Mikor olyan hideg van, hogy az esetleg tegnap esett eső, másnapra megfagy az esti hideg miatt, de már az se kellemes, hogy fázik, és ez miatt lelassulnak a reflexek.

A szabó látogatása után számolták, hogy körülbelül mennyibe fog a két ruha kerülni. Ha szerencséjük van, 5000 arany tájékán megússzák anyag és munkadíjat beleszámolva. Rendelkeztek elég pénzzel, de biztosra akartak menni, így elvállaltak néhány egyszerű tolvaj munkát, hogy ne halljanak éhen.

Ha nem lenne hideg, hajlandóak lettek volna az 5 legnehezebbnek tűnő, mégis legtöbbet ígérő feladatott elvállalni. Esetleg betörni egy triád területére vagy egy katonai támaszpontra. Még a nemzeti bankot is simán bevették volna. Ám ezúttal csak olyanokat fogadtak el, melyek nem igényeltek igazán nagy erőfeszítéseket és nagy eséllyel nem törik ki velük a nyakukat. Igazán egyszerű tolvaj melók voltak.

Már aznap este elmentek elintézni az elsőt. A klasszikus vissza kell lopni valakinek valamit. Ezúttal egy ékszerek voltak, melyet eltulajdonítottak egy nemestől. A feleségéjé voltak, így mindenképpen vissza akarta kapni őket. Látta a betörőt és egy minimális képleírást is tudott adni róla. De tisztában voltak vele, hamarabb megtalálják az árukat a zálogházakban és igazuk is volt. Visszavitték Lucasnak és többet kaptak, mint az ékszerek teljes értéke.

A másodikról és a harmadikról kiderült, hogy közben már megoldották, de így is kaptak egy minimális pénzt. A negyedik alkalommal szintén vissza kellett lopni valamit. Azonban az ötödik egy kellemetlen dolgot foglalt magába.

Egy múzeumba kellett betörniük, hogy megszerezzenek egy különleges tárgyat. Valamiféle szobor volt, mely egy Árnylényt ábrázolt. Ónixból faragták ki ez miatt az értéke is nagy volt. Talán az egyik legnagyobb pénzösszeget ígérték. Több mint 4000 aranyat adtak érte.

- Itt van a múzeum alaprajza. - terítette le a tervrajzott az asztalra a kereskedő - Körülbelül 50 őr van, állig felfegyverkezve. Kardok, nyílpuskák és csapdák. Az ajtók előtt és mögött süllyedő talapzat van, mely aktiválja a mérgezett lövegeket. Van valahol egy főpanel, nagy eséllyel az őrszobában, ahol le lehet kapcsolni az összes csapdát. Átlagosan a fő folyóson vannak többen, termenként 1 és 4 között mozog az őrök száma. A számszeríjasok az emeleten szoktak lenni. Az őrszoba szintén ott van. A szobrot a déli szárnyban tárolják.

A két tolvaj elkezdte memorizálni a tervrajzot. Az épület tényleg nagy volt, így érthető volt a sok őr.

- Esetleg az egyik ablakon kellene beosonni. - vetette fel Freya.

- Az nem fog működni. Fent van a másodikon. Ugyan alkalmas a fal a megmászáshoz, mivel rengeteg motívum van és szépítőelem, ugyanakkor könnyen megcsúszhatsz a hideg miatt. - mondta Ragnar - Vagy a csatorna felől közelítjük meg, vagy pedig egy raktár ajtón megyünk be.

- A csatorna nagy eséllyel a lenti raktárba vezet. Onnan kell feljutni a másodikra. Vagy egy hátsó raktárajtót használunk, ami szintén be lehet csapdázva.

Az Árnyék töprenget, hogy hol lehetne a legkönnyebben bejutni. Az ablakok alapból kizárva, mivel már az elsőn is magasan vannak. A hátul található raktárajtó se a legbiztonságosabb és nagy eséllyel őrzik is. Egyedül a csatorna maradt.

- Ugye tudod, hogy ezután fürdőt kell vennünk. - sóhajtott fel Ragnar.

- Akkor irány a csatorna?

A mester tolvaj csak bólintott és indult az ajtó felé. Freya egy halk kuncogást hallatott.

- Ragnar, ugye tudod, hogy innen is eljutsz a csatornába?