A Néma Lány.. /Jimin ff/ BEFEJEZETT

13 rész

--Jimin pov--

Újra a bárba kötöttem ki, de most nem azért, hogy sárga földig igyam magam, aztán holt részegen állítsak be a Dormba.
Csak annyira ideges voltam, hogy azt se tudtam, hova indultam Pedig elindultam valahova..

A pultnál kértem egy colat, majd az egyik eldugottabb asztalhoz leültem.
Lehet, lehet kicsit túlzásba vittem, amiket Soo fejéhez vágtam. De annyira fájt.. minden, és jobbnak láttam azt, hogy kiadom magamból.

De olyan szörnyű volt nézni, ahogy a szemeiből, csak úgy potyognak a könnyek. Miattam.
Annyira undorítónak érzem magam, a viselkedésem miatt.
Pedig.. igazából semmit nem tettem.

Nahjó, nem vagyok normális. Most komolyan, ha úgy vesszük, magammal vitatkozok?

Hirtelen egy lány ült le elém, minek következtében, majdnem kiköptem a számban lévő italt.

- Bocsi, hogy megijesztettelek. Nem az volt a célom. - nevetett fel. - Egyébként, mit keres egy ilyen helyen, ilyen búsan, egy Idol? - támasztotta meg a fejét, a kézfején.

A szemeim tágra nyíltak, majd gondterhelten sóhajtottam egyet.

- Nyugi, nem szóltam senkinek sem, hogy láttalak. - mosolyodott el.

- Akkor jó. De pontosan, miért is vagy itt? - dőltem kicsit előre, hogy meglessem arcát.

Nagyon baba arca volt, egy kis szeplővel. Aranyosnak nézett ki.

- Hát, tudod oppa.. vagyis, izé. Jimin.. a pasik őrültek. - jött zavarba, egy kicsit.

Az oppa szó hallatán, felkaptam a fejem, majd a lány szemébe néztem.

- Oppa..?

- Neharagudj. Véletlenül kicsúszott a számon.. - hajtotta le a fejét.

- Eh, nincs semmi gond. De ha lehet, többet ne használd ezt a szót. - mosolyodtam el, gúnyosan.

Hirtelen Soo arca villant be.
Mit is keresek én itt, egy lánnyal előttem, mikor az a lány, akit én elmondásom szerint szeretek, otthon sír, miattam? 

Felpattantam a helyemről, majd a lánytól elnézést kérve, siettem vissza Soo-hoz, remélve, hogy még semmi nincs veszve.

A ház elé érve, lassítottam a tempómon, majd majdnem kirántottam az ajtót a helyéről, olyan erővel nyitottam ki.

- ATYAÉG! JIMIN, TE NEM VAGY NORMÁLIS! - kiáltott fel EunJi, miközbe a kezét a mellkasára tette.

Nem is foglalkozva vele, indultam el az emeletre, ahol Soo szobája elé érve, bekopogtam.

- Elment. - hallottam meg Yoongi hangját.

- Hova?

- Kiszellőztetni a fejét.

Idegesen ütöttem a falba, majd mentem le a nappaliba.

- Muszáj volt ilyeneket a fejéhez vágnod? - jött be, JungKook.

- Muszáj mindenbe beleütnöd az orrod? - kérdeztem vissza flegmán, mire MinJung szikrákat szóró szemekkel nézett rám.

Egy fél óra múlva, Soo jelent meg a nappali ajtóban, majd onnan figyelt rám.

- Csalódtam benned. Tudod, amíg te más lányokkal enyelegtél, addig én éppen próbáltam összekaparni magam, miattad. Hogy minnél hamarabb vissza tudjak jönni hozzád. Amíg te állítólag szerettél, addig én mindenkinél jobban szerettelek. - folytak le a könnyek az arcán.
- Volt még pofád, oda állni elém, és megcsókolni, mikor előtte nap még egy másik lányt fektettél meg? Hm? Undorodom tőled, Park Jimin! - futott fel a szobájába.

Csak az utolsó mondat ismétlődött a fejembe. "Utállak, Park Jimin!"
Hirtelen a mellkasom olyan szinten akart szétszakadni, mint azon a napon, mikor Soo elment.
A pólómat szorongatva, próbáltam magam lenyugtatni.

Én egyáltalán nem ezt akartam. Én csak, elmondtam neki, hogy mi is zajlik bennem..
De nem ezt akartam. De valahol igaza van.
Undorító dolgot tettem, ami miatt utálom magam.

- Jajj nekem. Jajj nekem.. - fogta a fejét, MinJung. - Miért nem beszélitek meg, normálisan a dolgokat? Ne játszatok óvodásdit, és cselekedjetek úgy, mint a felnőttek. Beszéljétek meg normálisan. Nem lenne jobb? - pillantott felém, mire lesütöttem szemeim.

- Hanyagoljuk holnapra.. - álltam fel, majd NamJoon-tól elkérve a Dorm kulcsát, indultam el haza.

--SooAh pov--

Mikor megtudtam, Jimin miket is tett, amíg én távol voltam, nagyon kiakadtam.
Bíztam benne, és gondolom, ő is bennem.
Mindketten követtünk el hibákat, most mégis egymást okoljuk.
Kiakadtam, oké.. de.. baszki, szeretem.
Nem tudom őt gyűlölni.

Felálltam az ágyamról, majd a fürdő be menve, lemostam a sminkemet, és engedtem a kádba vizet.
A telefonomat a kezembe véve, állítottam valami zenét.

Holnap elmegyek, és beszélek Jiminnel. Nem viselkedhetünk így.
Hiszen, semmi gond nem volt ezelőtt, a kapcsolatunkkal.
Szerettük egymást, és ezt ki is mutattuk.

De azért belül fáj, hogy Jimin minden érzelem, és megbánás nélkül feküdt össze, lányokkal.
Csinálta itt magának, és a srácoknak is a balhét.

De ha úgy vesszük, én tehetek róla. Ha nem hagyom itt, vagy álljunk meg!
Ha nem csókolom vissza, mikor először csókolt meg. Már ott elrontottam az egészet.

Remélem, minden rendbe jön köztünk..