A Néma Lány.. /Jimin ff/ BEFEJEZETT

19 rész

--Jimin pov--

Soo békésen aludt mellettem, mire én halkan kikeltem mellőle, majd magamra kaptam a tegnap földre került ruháim.

Jó érzéssel töltött el, hogy én voltam neki az első. Ez azt jelenti, hogy bízik bennem, ami boldogsággal tölt el.

Halkan lépkedtem le a konyhába, ahol már MinJung tevékenykedett.

- Jó reggelt. - köszöntem, mire felém fordulva, elmosolyodott.

- Neked is. SooAh? Alszik még? - kérdezősködött, mire csak bólintottam.

- Többiek? - néztem körbe.

- Haza mentek, még este. Olyan hangosak voltatok, hogy azt javasoltam nekik, hogy inkább menjenek haza. EunJi pedig kizárt titeket, a fülesével. - mosolygott.

- Köszönöm. - hajoltam meg kicsit.

Pár perc múlva, már a Dorm előszobájába voltam, ahol hat szempár figyelt rám.

- Örülök, hogy minden rendbe van köztetek, Hyung.. - ölelt meg Tae, mire elmosolyodtam.

Azt hittem, miután haza állítok, mindenki a fejemhez fogja vágni, a szokásos szövegeket, de nem. Örültek annak, hogy minden rendbe jött.

Egy fél óra elteltével, Kook elkezdett Vliveolni, mire mindenki egyszerre csatlakozott hozzá.
Elmeséltük, milyenek voltak a napjaink, és megköszöntük nekik, hogy mellettünk voltak, a tegnapi koncerten. Hiszen azt a nyereményt is, nekik köszönhettük. Hiszen ha ők nincsenek, most nem tartanánk itt. Nem lenne kikért dolgozni, nap mint nap, a családunkon kívűl.

De egy kommenten, mindenki szeme megakadt, amit Nam felis olvasott.

- Jimin vállán, miért vannak karmolások, vagy mik azok? - olvasta fel, mire gyorsan kikellett valamit találnom.

- Tegnap este, mikor fürödtem, véletlen elcsúsztam, és valami éles tárgy, megvágta a vállamat, meg a hátamat. - mosolyodtam el, de a szívem majdnem kiugrott a helyéről.

Szerencsére az összes tag vette az adást, majd olyanokat mondtak, hogy; Oh igen, amikor hallottam azt a puffanást, nagyon megijedtem, meg ilyenek.
Hálásan néztem rájuk, majd inkább a telefonra szegeztem a tekintetem, nehigy valakinek feltűnjön, hogy itt valami nem oké.

--SooAh pov--

Mérgelődve próbáltam eltűntetni a szívásfoltokat ismét a nyakamról, de ez nem annyira akart összejönni. Még alapozó alatt is, nagyon látszottak a kékes-lilás foltok.
Pedig direkt megkértem, hogy ne hagyjon nyomokat.. de ezek szerint, neki lehet mondani.

Idegesen trappoltam le a konyhába, ahol EunJi éppen ebédelt. Leültem elé, majd arcomat kezeimbe temettem.

- Remélem azért Jimin nem volt olyan durva. Mert ahogy a koncerteken szokott mozogni.. tyűha. - ámuldozott, EunJi.

Csak elnevettem magam, majd a nappaliba siettem, ahol bekapcsoltam a tévét.
Nem tudtam mit kéne csinálnom a mai nap folyamán, így az mellett döntöttem, hogy megnézek egy filmet, majd EunJi-vsl elmegyek sétálni.

~~~~

- Indulhatunk. - jelent meg mellettem, EunJi.

Elindultunk a Han folyó felé, majd kezeinket összekulcsoltuk. Igen, nálunk ez szokás volt, hiszen rá is már úgy tekintettem, mint a húgomra.

Sétálás közbe, véletlen összefutottunk egy lánnyal, aki nagyon aranyos volt, így kinézetre. Szeplői voltak, és elég baba arca volt.
Meglátott minket, majd elmosolyodott.

- Sziasztok. - intett, mire értetlenül néztünk össze, EunJival.

- Szia. - köszöntünk egyszerre, majd amint megláttuk a lány pulcsiját, csak vigyorogtunk. - Tetszik a pulcsid. - szólaltam meg, mire a lánynak egy mosoly jelent meg az arcán.

- Uh, ismeritek őket? - nézett rám, majd EunJira.

- Persze. Ki a kedvenced? - kérdezte, EunJi.

- Jimin oppa, nektek?

Megszorítottam EunJi kezét, majd egy hamis mosollyal a lányra néztem. Oppa..? Komolyan? Csak én voltam olyan rajongó, hogy egyszer nem oppáztam le, egyik tagot sem?

- Nekem is, neki pedig, Kookie. - válaszoltam.

- Uh, halljátok. Nemtudom mennyire lenne szabad elmondanom, de valamelyik nap láttam oppát a közeli bárba. Nagyon búslakodott, a tegnapi liveba, pedig karmolások voltak a vállán. Lehet tévedek, de szerintem oppának, van valakije. - suttogta, közel hajolva, az arcunkhoz.

- Igazából nem nagyon aggaszt. Ez Jimin élete, ha van is barátnője, senkinek semmi köze nem lenne hozzá. Ha akarja, majd úgyis elmondja nekünk. Attól még, hogy Idol,  lehet magánélete. Nem gondolod? - vontam fel a szemöldököm, kicsit idegesen.

- Nem! Oppának kötelessége lenne elmondani. Hiszen.. én akarok a barátnője lenni. És nekem tudnom kell, melyik ribacot kell megtépnem ahhoz, hogy ez a dolog, teljesüljön. - köpte felénk a szavakat, mire a türelmem, egyre csak jobban kezdett elfogyni.

- Tényleg? Könyörgöm. Jimin egy ember. Egy érző lény. Nehogy te mond már meg, hogy ki lesz a barátnője, és ki nem. Ez annyira szánalmas. - nevettem fel gúnyosan, mire a lány keze, arcomon csattant.

- Miért véded őt ennyire? Hm? Talán nem csak neked is bejön? - kiabált, mire az idegességtől már szinte remegtem.

- Szerintem neked ehhez semmi közöd nincsen. - fakadt ki, EunJi.

- Remélem, Jimin soha a büdös életbe, nem fog veled összejönni. - nyeltem egy nagyot, amivel vissza tartottam magam attól, hogy neki menjek.

Remélem, tényleg sosem fog összejönni a terved..