A Néma Lány.. /Jimin ff/ BEFEJEZETT

7 rész

~SooAh pov~

Reggel magamtól kelltem. Oldalra fordítottam a fejem ahol Jimin békésen aludt. Elmosolyodtam majd kiakartam kellni az ágyból de megakadályozta ugyanis szorosan magához húzott.

-Ne menj még..-suttogta rekedtes hangon.

Elkuncogtam magam,majd szembe fordultam vele. A tekintetem akaratom ellenére is az ajkaira tévedt,de kis fejrázás után inkább újra az arcára pillantottam. De Jiminnek nyitva volt a szeme és úgy mosolygott mint a tejbetök.
Szóval látta..

-Le megyek a konyhába..-másztam ki mellőle,majd gyorsan lesietten a szobába.

Amikor leértem megláttam MinJung aggódó arcát.

-Jóreggelt.-köszöntem illedelmesen.-Van valami gond?-álltam mellé.

-EunJi meg Liah nincsenek itthon.-sütötte le pilláit.

-Ooh. Délutánra itthon lesznek. Ai egyik haverjánál aludtak.-mosolyodtam el.

-Úristen.-tette kezét a szívéhez.-Megkönnyebbülés.-sóhajtott fel.-Egyébként.. Az a cipő ami kinnt van az előszobába az nem Jimin cipője?

-Öhm.. De?-nyeltem egy nagyot.

Erre MinJung elnevette magát.

-Ne aggódj,nem harapom le a fejed mert Jimin itt éjszakázott.-kuncogott.

-Akkor jó.-mosolyodtam el,majd az említett személy épp akkor jött le az emeletről.

-Jóreggelt.-sétált be a konyhába és öntött magának vizet amit egyből megis ivott.

-Neked is.-szólt a nappaliból MinJung.

Én csak lehajtott fejjel hallgattam ahogy beszélgetnek. Kicsit rosszul esett,hogy Jimin úgy tett mintha ott se lennék.

Amikor ránéztem,úgy csinált mintha nem látná,hogy figyelem.
Mi a fene baja lehet?

Felsétáltam a szobámba majd magamra zártam az ajtót és öltözni kezdtem.

Magamra kaptam egy egyszerű fehér pólót ami leért a combomig és egy fekete rövidnadrágot. Ugyanis nyár eleje van,de van amikor az idő borzalmas.
Hajamat kiengedtem és kifésültem,majd a szempillámra egy kis szempilla spirált kentem és a szememet is kihúztam.

-SooAh. Nyisd ki az ajtót.-hallodtam meg Jimin hangját az ajtó mögül.

Kis hezitálás után de kinyitottam.

-Miért zárkóztál be?-csukta be maga mögött az ajtót én pedig kérdésére vállat rántottam.

-Az előbb úgy viselkedtél velem,mintha ott se lennék.-néztem rá.

-Azért mert nem akartam,hogy MinJung azt higyje,hogy együtt vagyunk.-jött közelebb hozzám.

Már csak pár centi volt köztünk de mielőtt Jimin bármit is tehetett volna mellkasára tettem kezeim és kicsit eltoltam magamtól.

-Ezt nem szabadna..-suttogtam kettőnk közé.

-Néha a szabályokat meglehet szegni.-tapasztotta ajkait az enyémekre.

Kis hezitálás után visszacsókoltam. Lassan mozgatta ajkait,majd deremnál fogva húzott magához közelebb.

-Gyerekeeee..-nyitott be MinJung a  szobába mire úgy ugrottunk el egymástól,hogy kicsit megis botlottam.-Sajnálom ha megzavartam valamit.. Csak EunJi mondta,hogyha akarsz menj el a legközelebbi parkba és bemutat a barátainak.-nézett rám.-Neked meg elkell menned,mert Namjoon már teljesen ideg.-nézett Jiminre.

-Basszus..-vágott ijedt fejet.-Sietnem kell.-indult le az emeletről.

Elköszönt majd gyorsan kilépett a házból.
A nappaliba leültem a kanapéra,MinJung pedig karbatett kezekkel nézett le rám.

-SooAh! Ez mégis mi volt?-kérdezte,de arcán semmi érzelem nem volt.

-Hát.. Izé.. Láttad,nem?-pillantottam rá,zavartan.

-Láttam. Jimin megcsókolt.-mondta majd leguggolt elém.-Tudod,hogy ezt nem szabadott volna,ugye?-nézett szemembe.

-Igen. Mondtam is neki. De azt mondta,hogy néha a szabályokat meglehet szegni..-suttogtam.

-Szereted őt?

-Igen. Mindennél jobban..

Erre csak bólintott majd sóhajtva a konyhába mennt.

Elkezdett főzni majd EunJi és Liah is megjöttek. Teljesen kimennt a fejemből a találkozó és ez miatt a két lány mérges pillantásokkal ajándékoztak meg és szó nélkül az emeletre menntek.
Jólvan Liah. Ennyit ér neked is 17 év barátság.

Könnyes szemekkel sétáltam be a konyhába MinJunghoz aki aggódva sietett hozzám.

-Mi a baj?-kérdezte,miközbe megtörölte kezeit egy konyharuhába.

-Teljesen kimennt a fejemből a találkozó és ezért mindketten haragszanak rám..-tört ki belőlem a sírás.-Főleg úgy,hogy Liah alapjáraton is haragudott rám..-szipogtam.

-Naa,ez miatt ne aggódj. EunJi nem haragtartó,főleg nem azokkal akiket szeret.-simított fejemre.

-De viszont Liah igen.. És ez fáj.

MinJung megnevettetett és főzött nekem teát is. Mondta,hogy majd beszél a lányokkal.
Az egész délutánt végig fecsegtük.

--

Már az ágyamba feküdtem,mikor megrezzent a telefonom. Jimin írt így pár percig a telefonom képernyőjét néztem,majd kikapcsoltam a telefonomat.

Valamiért most nem akarok vele beszélni. Valamiért hibásnak érzem magam. Hiszen.. Nem szabadott volna megtörténnie annak csóknak. Jimin egy híres Idol.. Aki beleszeretett egy átlagos idióta lányba. Belém.