Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett

5 fejezet

-Na szóval Kornél, beszélgessünk mint férfi a férfivel.-csapja össze apa a kezeit.-Lányom menjél fel a szobádba.

-Fafej, én is itt leszek. Hol vagyunk a 18. században?-csapja tarkón a nagyi.

-Nem, aú.-dörzsöli meg a fájó felületet.

-Szóval Kornélkám, mesélj magadról.-kéri a nagyi.

-Öhm, oké.-vakarja meg a tarkóját idegesen.-Budai Kornél vagyok. 19 leszek novemberben. Ugye kajakozok. És szeretem a filmeket, meg ilyenek. Ja és szeretem a lányát.-próbál egy jó pontot szerezni.

-Látod, fafej?-löki meg a vállát.-Áldásom adom rátok. Nagyon cukik vagytok, ha gondolod aludhatsz Hannával. 

-És Kornél, komolyak a szándékaid Hannával?-töri meg a csendet apu.

-Apa!!!

-A lehető legkomolyabbak.-biztosítja.

-Meddig mennél el érte?

-A világ végéig?!-válaszol bizonytalanul.

-Kék vagy piros?-vonja fel a szemöldökét.

-Kék.

-Kutya vagy macska?

-Kutya.

-Eszelős anyós vagy a diliház?-néz komolyan a szemébe.

-Öhm, diliház?-bizonytalankodik.

-Megkedveltelek, most már tegezhetsz.-mosolyodik el apu.

-Nagyon vicces fafej, nagyon. Csak aludjál el, azt kicsinállak.-sétál el mellettünk morogva.

-Örülök uram.-fújja ki magát a barátom.-Köszönöm, hogy itt lehetek önöknél ebben a pár napban.-hálálkodik.

-Semmiség és csak Feri vagy Ferenc. Gyere Kornél megszereljük a kerti csapot és beszélgetünk még egy kicsit.-veregeti hátba.

-Apa ésszel.-kiáltok utánuk.