Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett

A babaszoba

Tudom megint nagyon eltűntem... De remélem tetszik majd és még ti is itt vagytok...:)

-Hanna te meg mi a frászt csinálsz?-dobja el a kezében lévő dobozt.

Remélem, hogy nem abban voltak a törékeny dolgok, mert akkor tuti nem éli meg a holnapot...

-Hát tolom ki az asztalt.-nézek rá, úgy, mint egy hülyére. 

-Elfelejtetted, hogy terhes vagy?-vonja fel  a szemöldökét idegesen.-És hogy ikrekkel???!!!-kezd el most már idegbetegen beszélni. 

-Hohó, tegnap éjjel nem zavart, hogy ikrekkel vagyok terhes.-röhögöm ki az arckifejezését látva. 

-Hanna...-sóhajt egyet.-Olyan mintha kicseréltek volna... Kérem vissza a régi Hannámat.-morogja, mire vállat vonok és tolom tovább. 

-Hanna, te meg mit csinálsz?-áll közém és az asztal közé és lefogja a kezeimet. 

-Ugyanazt. Beakadt a lemez Kornél?-kérdezem unottan.-Úúúú kecske!-ülök le a most beüzemelt tévé elé. 

-Hanna te most mit csi...-kérdezné meg újból, de ráförmedek. 

-Kussolsz Kornél éppen most csinálnak kis kecskéket!-hurrogom le.-Egy ilyenbe nem szabad belerondítani, csendben kell lenni, na jó ez így betegül hangzik, inkább elkapcsolok.-kapcsolgatok a dobozok közt ülve a földön. 

-Tudod mit inkább hagyjuk.-bámul engem sokkosan. 

De nem is nagyon figyelek rá, mert eléggé belemerültem a reklámokba... 

-Kifolyt a nyálad.-jegyzi meg mellettem ülve.

Mi?

-He?-kérdezem meg a legértelmesebb módon. 

-Kifolyt a nyálad, miközben az alsógatya reklámot nézted.-sóhajt egyet, és bazz tényleg ott volt a nyálcsík. -Nem is tudom elhinni, hogy házasok vagyunk...-jegyzi meg úgy, mintha a fogát húznák. 

-Kornél, de paraszt vagy! Terhes vagyok ám seggfej, ikrekkel!-vetem be az aduászomat. Manapság mindenre ez a válaszom. 

"-Hanna gyere sétálni. 

-Terhes vagyok,ikrekkel."

"-Hanna mi a vacsi?

-Terhes vagyok ikrekkel."

"-Hanna az alsógatyám valahogyan rózsaszín lett. 

-Terhes vagyok, ikrekkel."

Micsoda mázli, nem gondoljátok?

-Most bezzeg terhes vagy.-dünnyögi.-Van egy meglepetésem számodra.-jut hirtelen eszébe. 

Felhúz és elkezdünk az emeleten menni az új házunkban. 

-Tudom, hogy haragszol rám, mert nem tudtam ott lenni azon az ultrahangon, amelyiken kiderültek a babák nemeik, de szerettelek volna kiengesztelni és tudom, hogy örök kárhozatra ítéltél és nem tudhattam meg a nemüket, mert megtiltottad Csengének, hogy elmondja, de kiszedtem belőle és kifestettem a babaszobát.-magyarázza és benyit a szobába ami...ami kék. 

-Kornél!-hunyom le a szememet.-Miért kék a szoba?-teszem fel a kérdést először még higgadtan.

-Mert fiaink lesznek.-adja meg a választ. 

-Lányaink lesznek.-javítom ki, mire elkerekedett szemekkel bámul.-Szerinted nem tudtuk, hogy úgy is bepróbálkozol? Ezért Csenge az ellenkezőt mondta, de nem gondoltuk volna, hogy annyira hülye vagy, hogy be is veszed.-akadok ki most én. 

-Én asszem megyek bőgni.-nyel egyet.-Női uralom, női uralom, női uralom, már hárman lesznek, hárman lesznek, én meg ki leszek herélve...-járkál körbe-körbe a szobában. 

Aztán egy ugatást hallunk lentről. 

-Hallottad ezt, Hanna?-merevedik meg. 

-Nem, miről beszélsz?-tagadok mindent. 

-Én ezt most megnézem.-és már itt sincs a nappaliban érem utol. 

-Nincsen semmi itt Kornél.-próbálom elhúzni onnan.

-Hanna, szerinted is mozog az a doboz?-érdeklődik.-És egy tízes skálán mennyire nézel hülyének?-vonja fel a szemöldökét. 

Tizenkettő.

De ezt neki nem kell tudnia... Tudom, hogy egy kapcsolatban őszintének kell lenni, de ezek csak kegyes hazugságok. 

-Semennyire szerelmem.-vigyorgok, mint egy hülye. 

Majd még egyet ugatott a doboz. 

Kornél odament és felemelte a dobozt amiből a kiskutya kiszaladt és a lábamhoz jött. 

-Hanna nem akarsz valamit mondani?-teszi keresztbe a kezeit maga előtt. 

-Jé, ez meg mit keres itt!-lepődök meg.-Na jó, Nuti a neve és a miénk.-közlöm vele könyörtelenül. 

És pont ebben a pillanatban lepisilte a kutya Kornél lábát. 

Megpróbálom visszatartani a nevetésemet kisebb nagyobb sikerrel. 

-Nuti? Tehát lány?

-Igen, lány.-válaszolok egyszerűen. 

-Akkor megyek stílusosan bőgni a fürdőbe.-úgy látszik nem zavarta, hogy lepisilték, viszont a kutya hűségesen követte a fürdőbe. 

Este pedig a fürdőkádba találtam rájuk ahogyan alszanak és most jön az, hogy valamit hozzávágok, hogy felkeljen, mert én tuti, hogy nem fogok takarítani, mert ugye...

"Terhes vagyok, ikrekkel"

Kornél ezt nagyon beszoptad! :)