24 fejezet

2K 77 14
                                    

-Hé Kornél, fent vagy?-pöckölöm meg az orrát.

-Most mát igen.-dünnyögi és a másik oldalára fordul.

-Éhes vagyok.-fogom meg a pocimat.

-Akkor egyél.

-Nem tudom, hogy hol a konyha és különben is idegen helyen illetlenség.-korholom le egyből.

-Illetlenség az... akkor maradj éhen...-morogja nekem, majd a fejére húzza a párnát.

-Én is szeretlek...-kelek fel az ágyból majd elindulok lefelé.

-A francba, várj Hanna.-siet utánam.

-Úgy tudtam, hogy utánam jössz.-mosolyodok el az aranyos tettén.

-Csak azért, mert szeretlek.-megy a hűtőhöz.

-Puding?-fordul felém kérdően.

-Te most le pudingoztál?-kerekednek ki a szemeim.

-Nem, isten ments.-ellenkezik hevesen.-Én csak azt kérdeztem, hogy kérsz e pudingot. Baromi jól nézel ki, főleg ha feketében vagy.-bólogat.

-Kérek.-veszem el tőle,  majd neki látok az eltüntetésének.

-Én nem is kapok?-öleli át a derekamat.

-De vegyél magadnak.-bökök a hűtő felé.

-De ez volt az utolsó.-háborodik fel.

-És te nekem adtad?-nézek rá nagy szemekkel.

-Igen, én mindenemet neked adnám, nagyon szeretlek. Mindennél jobban.-beszél nagyon komolyan, én meg felé nyújtom  a kanalat és ő meg bekapja...

-Igazán finom.-motyogja teli szájjal, majd a nyakhajlatomba temeti a fejét... Egyszer a sírba tesz a magam hülyesége, hogy lenyúltam a pólóját...

Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett Donde viven las historias. Descúbrelo ahora