Én válaszra se méltatom, de nagyon nem is érdekli, mert kihúzza a mellettem lévő széket és leül közvetlen mellém...
-Mit akarsz?-kérdezem rá sem nézve.
-Miért nem hagytad, hogy kiessünk?-nem válaszol, csak kérdez.
-Mert Csenge a barátom ahogyan a többi csapattársad is.-vonok vállat.
-Nem csak ezért.-mosolyog mindent tudóan és hátra dől a székében.
-Ne tegyél úgy mintha ismernél, mert nagyon is nem.-válaszolok fagyosan.
-Hidd el bárkinél jobban ismerlek.-bizonygatja.-Mondd el mi bánt.
-Ezt te nem kérheted tőlem, te ezt a jogodat hogy bármi személyesbe beavassalak ezt elvesztetted.-sziszegem dühösen.
-Csak beszéljük meg kérlek ez semelyikünknek sem jó.-rázza meg a fejét.
-Nem igaz, én már jól vagyok. Az nem volt semelyikünknek jó amit tettél.-mosolyodok el keserűen.
-Ha hagytad volna megmagyarázni akkor minden más lett volna.-suttogja csalódottan.
-Ha hagytam volna, hogy megmagyarázd akkor rosszabb lett volna, nem akartam a hazugságokat hallani.-nyelek egyet.
-Sosem hazudtam volna neked.
-Mégsem mondtad el mi történt, ha..ha elmondtad volna akkor talán egy kis idő múlva nem haragudtam volna rád, hanem megbeszélhettük volna.-érzem már a könnyeket a szememben.
-Most dühös vagy rám?
-Nem, csak csalódott.
-Hanna, nekem szükségem van rád, nélküled nincs értelme az életemnek.-fordít magával szemben és érzem ahogyan a szememnél valamit törölget. Észre sem vettem, hogy könnyezek...
Majd a homlokát a sajátomnak dönti.
-Te vagy az életem, a nappalom és az éjjelem, te vagy az oxigén ami nélkül nem tudok létezni, te vagy nekem a megnyugvás és maga a rejtély, te vagy a mindenem. Kérlek bocsáss meg.-suttogja az ajkaimra.
-Hát ti meg mit csináltok itt?
Na erre egyből szétrebbentünk...
VOCÊ ESTÁ LENDO
Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett
RomanceAz idei verseny elég húzós volt, tele volt stresszel és megmérettetésekkel... De a piros csapat helyesen megállta a helyét és bármilyen is nehéz volt, de megnyerték a versenyt... És ez a verseny nem csak a kupát adta nekik, hanem egy csomó más és é...