Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett

1 fejezet

A telefonom csörgésére kelek fel, és lassan kikászálódok az ágyamból. Majd elhúzom a zöld ikont.

-Haló.-szólok bele két ásítás között.

-Mi van Újvári Hanna, hosszú volt az éjszaka?-néz a kamerába szórakozottan.

-Igen, tudod hajnal fél négyig beszéltem a barátommal.-hangsúlyozom ki az utolsó szót.

-Hát nagyon rád lehet akaszkodva.-tesz úgy mintha elgondolkozna.

-Ja, élni sem tud nélkülem, de mondok egy titkot én se nélküle.-súgom neki.

-És most keltél?-kérdezi most már komolyan.

-Nem, integráltam.-rázom meg a fejemet mosolyogva, miközben ő a válaszomon felnevet.

-Gondoltam.-forgatja meg a szemeit.

-És mikor megy majd a vonatod?-nézek a kamerába izgatottan.

-Hát két nap múlva reggel nyolckor.-keresi elő a jegyeit.

-Már alig várom.

-Én is Újvári Hanna, én is. De addig még telefonon foglak boldogítani.

-Sajnos tudom.-tetetek szomorúságot.

-Ezt megjegyeztem, de mennem kell majd holnap beszélünk.

-Miért? Még ilyenkor nincsen edzésed.-értetlenkedek.

-Tudom, csak a nagyid hív. Szóval....-húzza el a mondatot.

-Úristen, mond meg neki hogy ne zaklasson.-fogom a fejemet.

-Engem nem zavar, bírom a nagyid. Főleg amikor a neten trollkodik.

-Akkor nem tartalak fel, menj csak a nagyi vár vagy mi.

-Majd beszélünk Újvári Hanna.-rakja le végleg a telefont, vajon az lehetséges hogy a nagyi elhappolja előlem? Mert már a kajakos szurkoló csapatot erősíti.... Ez egyre jobb lesz...