22 fejezet

2.1K 79 0
                                    

-mekkora egy szemét volt Kornél.-ingatja a fejét szomorúan.

-Hát láttam rajta, hogy nem volt semmi, de most mégis jobb veled lenni.-vonok vállat.

-Megértelek.-teszi a vállamra a kezét.

-Nem volt elég erőm, hogy a szemébe nézzek ezután, meg így most, hogy láttam. Én nem hittem volna, hogy tudjuk tartani ezt a távkapcsolatot.-állok meg a pakolásban.

-Hát tudod az én személyes véleményem az, hogy a távkapcsolat az hülyeség én nagyon nem hiszek benne, de akkor csak rátok nézek és...és rájövök, hogy...hogy az én életem még nyomorúságosabb.-nevet fel halkan.

-Dehogy is, ne mondj ilyet. Ha valakinek nem kellesz az az ő baja. Csodálatos lány vagy. És ezzel én nem értek egyet, hogy csak a külső számít, mert nézhet ki akárki tök jól, ha belül egy bunkó paraszt vagy patkány, mert igenis számít a belső, hogy te milyen vagy, mert egy idő után már nem a külsőt fogja nézni, hanem azt, hogy milyen is vagy valójában. Mert most csókolózhatsz valakivel aki 10/10-es, de mondjuk nem esik jól, és csókolózhatsz egy olyannal akivel szeretsz és mondjuk nem olyan, de azzal mégis jobban esik. Hidd el a szerelem nem válogat, hanem megtalál, talán a legfurább időpontokban, mint például amikor bemész a barátnőd pulcsijáért és ott találod szembe veled azt a srácot aki kirángat a hétköznapjaidból, vagy amikor éppen eleged van mindenkiből és elvonulsz antiszockodni, de aztán ő pont véletlenül ott kezd el úszni és teljesen megért, így ketten tudtok antiszockodni, és tudom hogy az már nem antiszockodás, de mégis. Tudja mikor kell csöndben lennie és, hogy mikor kell megmenteni a másikat, nehogy rohama legyen és a szerelem legyen bármilyen aranyos és rendes, meg segítőkész és még az apád is kedveli, ő akkor is ott fog rád várni a fekete pulcsijában amit te természetesen lenyúlsz, de ott lesz a végén, reméljük.-teszem oda mellékesen, mert most nem igazán tudom, hogy hányadán is állunk...

-Uhh, az igen. Nekem is kell egy szerelem, nem tudod hol lehet kapni?-kérdezi tetetett reménykedéssel.

-De persze, Budapest 10. kerületében van egy pasivevő bolt, ott kapsz. Tudod ki vannak rakva ilyen kirakatba és ott tudsz választani, majd megadom a pontos címet.-nevetek fel hangosan, majd Csenge is.

-Hallottad ezt?-néz rám gyanakodva.

-Mit?

-Kintről jön.-nyitja ki az ablakot, majd megpillantunk kint egy személyt...

-Kornél, mit csinálsz itt?-kiabálok le neki.

-Hát nem egyértelmű? Szerenádot adok Újvári Hanna, csak neked.-kacsint rám, majd azt hallom hogy Csenge magának motyogja, hogy kell neki egy Kornél... Na jól állunk...

Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett Où les histoires vivent. Découvrez maintenant