Miután elengedtelek[IOV ff.] Befejezett

73 fejezet

Bevezettek egy terembe minket ahol kisgyerekek ültek...

De tényleg ilyen kicsi ovisok, akik érdeklődve figyeltek ránk...

Majd odavezettek minket egy színpadhoz minket...

És elmondták a feladatot...

-Tehát csak annyi lesz, hogy foglalkozzatok a gyerekekkel és van egy másik része a feladatnak, ha valaki az elsőt nem tudná olyan jól teljesíteni természetesen ezt is választhatja. Karaoke. Sok sikert.-hagynak itt minket.

Hát jól van, én vagyok itt egyedüli lány és szerintem a fiúkban még ez a gyerekek felé közeledés nincs meg... Vagyis abban a kettőben több van, mint Mátéban. Neki még biztos a kis sejtjeinek is kis hajuk van és tíz foguk és vicsorítanak ránk és úgy nevetnek, mint az a csajszi a Született Feleségekből... Ha ezt hallaná a biosz tanárom...

-Szia Hanna vagyok.-guggolok le az egyik kislányhoz.

-Szia.-int nekem vissza és elkezdünk babázni. De hátam mögött felcsendül nem azt mondom, hogy tiszta, de kellemes hang ami a szívemig hatol...-Te mit gondolsz Kenről? Nekem is lesz olyanom? Voltál már szerelmes?-záporoz le a kérdéseivel.

-Először is Barbie eléggé hisztis, Ken pedig papucs. És igen voltam már szerelmes vagyis még mindig vagyok.-tűrök a fülem mögé egy tincset.

-És milyen érzés?-néz rám nagy szemekkel.

-Csodálatos, szavakkal nem lehet kifejezni. Amikor ott vagytok a másik mellett és ott vagytok legfőképpen egymásnak, amikor este egy fáradt nap után ráhajthatod a fejedet a mellkasára és csak hallgatod a szívverését és érzed, hogy végre már minden jó a sok rossz után, mert bármit is éltél már át egyedül ő ott lesz veled és segíteni fog és megvédni bármiről is legyen szó. És amikor nem látjátok egymást majd hetekig és ott a pályaudvaron egymás nyakába borultok az maga tökély és, hogy az az egy mozdulatba beletudtok mindent tömöríteni, mert kitudjátok mutatni az egymás iránt érzett szereteteket és az ilyen kisebb gesztusokból rájössz, hogy te igenis fontos vagy számára, mert amikor hoz neked ajándékot és figyel arra, hogy te nem a kókuszosat, hanem a karamellásat szereted és amikor éjszaka álmában úgy szorít magához mintha elvesztene, te meg meglesed és az arcát figyeled amikor alszik és meglátod a legapróbb részleteket is, hogy van neki egy aprócska anyajegye a szeménél, pont itt.-mutatok egy pontra.-És még a nagyidat is elviseli, meg főleg téged és még így is szeret, hogy egy lelki roncs vagy... Ő nem tapos még jobban beléd, hanem elkezdi újra felépíteni azt amit az idő lerombolt és már nem leszel az az antiszoc ember aki voltál, hanem beavatod igenis a terveidbe és legfőképpen vele tervezel, és képes vagy érte feladni mindent és otthagyni mindent és a Szegedi egyetemre jelentkezni, de a végén az élet közbeszól és el kell engedned. És csak a távolból figyelned onnan óvnod, hogy ne csináljon baromságot, hogy tudjad hogy ő is jól van. Te meg onnan a színfalak mögött titokban, éjszaka amikor senki nem látja akkor szorongatod a titokban lenyúlt pulcsit és azt szagolgatod és imádkozol, hogy jöjjön vissza, de az élet mindig gyomorszájon vág, mert reggel amikor felkelsz akkor szembesülsz vele nap mint nap, hogy ő már nem fog visszajönni. Ő már éli az életét nélküled és te meg nem fogsz lépni, mert félsz hogy újra összefog törni, mert igen erre is hajlamosak az emberek és sokaknak csak akkor fog ez eszébe jutni amikor már nincs melletted az a személy aki a támaszod, akinek elmondhatod ha valami fáj és ha valami rossz történik és a bűntudat egyszerűen szétmarcangol belülről, de hát ilyen az élet...-vonok vállat miközben Kornélt nézem aki még mindig énekel és letörlöm a könnyeimet...

-"Akkor is veled maradnék... Csak mondd, hogy ezt nem engeded el..."-énekeli...

És én újra belé szerettem... Újra és újra egyre jobban...

Majd befejezte és mindenki megtapsolta én meg a sírásom nyomait próbálom eltüntetni 

A kislány felém nyújt egy cetlit amin számok vannak... És Kornélnak is egy kisfiú...

-Tovább jutottál, siess ki és menj a zászlóért.-mosolyog rám én meg elindulok...

-Beszélj neki a kocsikról.-súgom oda a zöld csapat képviselőjének...

Már csak percek kérdése bármi is...

Az gáz ha én könnyezek már most?😅😐

Köszi a dalt, most gondolom visszakaptam amit te éreztél amikor Kornélék szakítottak...😆