𝐣𝐮𝐬𝐭 𝐟𝐨𝐫 𝐲𝐨𝐮, 𝐝𝐚𝐝𝐝𝐲; 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤!! 𝐲𝐚𝐨𝐢

8.

Reggel volt. Mármint a napból erre tudtam következtetni, mivel kiégette a retinámat vagy húszszor mikor próbáltam kinyitni a szememet.

Az óra 9:02-t mutatott, én pedig fájdalmasan keltem fel Jungkookról, aki békésen horkolt. Nem volt szívem felébreszteni a tegnapi után, ezért halkan osontam ki a konyhába.

Gondoltam csinálok apucinak kávét.
Úgyhogy halkan kutakodtam a szekrényekben, és mikor találtam kávézaccot, le is főztem neki.

Viszont nem mertem megkérdezni hogy éhes e, mert aludt. Félek tőle, ez tény és való, de nagyon jó az ágyban... Mármint a kanapén, hihi...

-Hmm babyboy, érzem rajtad az illatomat. - csókolt bele a nyakamba Jungkook, én pedig újból szívrohamot kaptam. - Ne ijedezz picinyem, csak én vagyok.

-Szia apuci~-fordultam meg egy csók erejéig, majd újból mókusszerű szemeibe pillantottam. Látószerve alatt egy karikát sem lehetett felfedezni, de a csillogást pupilláiban annál inkább.

-Hmm, baba, mit akarsz ma csinálni? - villantja ki nyuszi mosolyát, én pedig belülről vagy kilencszer elolvadtam 4 másodperc alatt.

-Filmezni apucival! - bújok bele mellkasába, mire ő egy édes nevetést hallat, majd szerelmesen megölel. Nem tudtam hogy tud ilyen is lenni, de nincs ellenemre ez a szeretet roham. Kiélvezem míg lehet, és lehet hogy sokáig tartott, de nem elég ideig.

-Mit akarsz nézni szerelmem? - puszilja meg homlokomat, bennem pedig életre kelnek a pillangók. Komolyan alig bírtam megszólalni, csak kidadogtam egy filmcímet, mert tudtam hogy a szemem úgyis végig Jungkookot fogja stírölni.

Jungkook mellkasára feküdtem és végig a szemébe néztem.

-Baba, nem nézed a filmet? - mosolyog Kook, és megérzem a csodás illatát.

-Te vagy a film... Nem? - pislogok ártatlanul, és újból látom íriszeiben a játekosságot, ami olyan mint egy kisgyerek csillogó szeme.

-Hmm, ne hergelj fel babyboy... - morog férfiasan, én meg újra elvörösve pillantok mindenfelé, csak a szemébe nem. - Remélem tudod hogy nincs rajtad ruha...

Ijedten néztem végig magamon, és konkrétan észre sem vettem hogy megint felállt. Nagyon szégyeltem magam, de mikor visszafeküdtem Kookra, megéreztem hogy ő is hasonló problémákkal küzd.

-Mit szólnál még egy menethez... Apuci?

Ez egy rövid rész lett sajnálom😭 de nemsokára lesz folytiii❤️ puszi🥰