Avengers - Egy banda története

A veszélyes helyzet

Natasha még sosem érezte magát annyira szabadnak és teljesnek, mint amikor a színpadon állt, és teljes szívéből énekelt. Miközben tapsoltatta és énekeltette a közönséget egy pillanatra elfeledkezhetett a szüleiről és a jelenleg is rá vadászó ügynökökről. Talán emiatt az euforikus érzés miatt nem vette észre, hogy Tony, Pepper és Thor eltűntek a közönségből.
Eljátszották az összes dalt amivel készültek és éppen a dalkérésre került volna sor, amikor Steve biccentett a lánynak, hogy mondani akar valamit.
- 10 perc szünet srácok! - Ezt Nat a közönségnek és a zenésztársainak is üzente. Miközben Natasha félrevonult Steve-el, Bruce megdicsérte Peter és Loki játékát. Loki forgatta a szemét, mint akit ez kicsit sem érdekel, de miután Bruce a lelkes Peterrel kezdett beszélgetni, a fiú a bátyját kereste a szemével. A gitár hangolásával foglalta el magát, miután nem találta Thort.
- Mi a baj? - kérdezte Nat Steve-et, miután ivott egy korty vizet.
- Tony-ék eltűntek. - Steve idegesen előkapta a telefonját, miközben Nat zavarodottan pásztázta a tömeget. El sem hitte, hogy nem vette észre barátai távozását. - Ó...
- Ó? Mi történt? - Nat úgy kapta ki Steve kezéből a telefont, mintha az saját telefonján nem ugyan az a csoportbeszélgetés fogadta volna.
Tony és Clint beszélgettek a csoportban egészen fél órával ezelőttig, amikor Tony-ék valószínűleg beértek a kórházba. Clint semmi konkrétat nem írt, csak azt, hogy siessenek és hogy nem tud írni, mert Laurának kell segítenie.
- Azonnal megyünk. - jelentette ki Natasha ellentmondást nem tűrő hangon.
- Hova megyünk? - állt meg Burce a lány mögött. Peter és Loki is érdeklődve néztek a lányra.
- Clintnek szüksége van ránk.
- És a koncert? - Peter a dobverőjével vakarta meg tanácstalanul a fejét.
Natasha a cuccait kezdte el pakolgatni a színpad mögül. - Játszatok ha van még mit. Vagy csináljatok amit akartok. De nekünk mennünk kell.
Azzal a lendülettel Natasha megragadta a mikrofont és sietősen búcsúzkodni kezdett.
- Igen, szóval mennünk kell, egy élmény volt, majd a szervezők kitalálnak valami zenét vagy előrehozzák ami utánunk jött volna. Sajnáljuk, de rohannunk kell.
A lány visszapattintotta a helyére a mikrofont és már szaladt is az ajtó felé, mit sem törődve a tanácstalan diákokkal. Natnek olyannyira csak az lebegett a szeme előtt, hogy beérjenek a kórházba, hogy már csak az autóban vette észre, hogy hányan ülnek a kocsiban. Steve a lány mellett ült az anyósülésen, mögötte pedig Loki és Bruce fogta közre a középre préselődött Peter-t.
- Mit is kerestek a kocsiban, pontosan? - nézett rájuk egy pillanatra a visszapillantótükörben.
- Azt mondtad csináljunk, amit akarunk... - mondta ártatlanul Peter. - Nekem éppen, nincs jobb dolgom.
- Gondolom a bátyám is a kórházban van. - vonta meg a vállát Loki.
- Pár órával ezelőtt még könyörögtél, hogy vakarjuk le rólad Thort... - Steve nem nézett hátra, de az értetlenkedés tisztán kihallatszódott a hangjából.
- Valakinek azért gondolom még haza is kell vinnie... - Loki a szemét forgatva bámult ki az ablakon és valószínűleg ismét elkönyvelte magában, hogy idiótákkal van körülvéve.
- Bezzeg Dallasba eltaláltál egyedül... - jegyezte meg halkan Bruce, de azonnal csöndben maradt, amint Loki hidegen ránézett.
Nat olyan gyorsan ment, amilyen gyorsan csak engedték a sebességhatárok, ezért is szinte kitódultak az utasok a kocsiból, amikor az végre megállt a kórház parkolójában.
- Hé, profi sofőr vagyok... - értetlenkedett Nat, miközben a mély levegőket kapkodó Petert figyelte. Azonban nem törődött sokat a fiúkkal, már sietett is a kórház bejáratához. Bent a váróban mind az öten kapkodták a fejüket, hátha meglátják valamelyik barátjukat. A sikertelen nézelődés után Natasha határozottan a pulthoz lépett.
- Jó napot, meg tudná mondani hol van Laura West? Várandós és nem tudjuk...
A pultos éppen csak felpillantott Natashára, majd visszamerült a papírjaiba.
- Családtag?
- Nem egészen...
- Akkor sajnos nem segíthetek. Itt tudnak várni.
Nat arcára ráfagyott a bájos mosoly. Mivel Tonyékat nem látta sehol, feltételezte, hogy a fiú bejutott valahogyan.
- Elnézést! - nyomta meg a hangját Nat, még mindig mosollyal az arcán. - Lehet, hogy nem voltam elég világos. A barátom már vár, ő előbb ért ide, mint én...
- A szabály az szabály. - vonta meg a vállát a középkorú nő, mint aki már számtalanszor végigment ezen a vitán.
- Persze, persze. Remélem Tony nem fog túl nagy balhét csapni, mert nem engedték be a barátnőjét. - Azzal Nat magabiztosan elfordult a pulttól. A többiek már értetlenkedve pillantottak felé, amikor Nat mögött megszólalt a nővér.
- Tony, mint Tony Stark? - Nat bólintott, mire a nővér arcán erőltetett mosoly jelent meg. - Miért nem ezzel kezdte kedves? Mr. Stark és a barátai már a negyediken várnak. Ha gondolja elkísérem...
- Nem kell, köszönöm.
Nat intett a többieknek, hogy kövessék a lifthez.
- Jól hallottam, hogy azt mondtad Tony Stark barátnője vagy? - kérdezte Steve ravasz mosollyal az arcán.
Nat igyekezett visszafogni egy mosolyt, mert nem tudta Bruce hogyan érez eziránt, és csak gyorsan megnyomta a négyes gombot. A negyediken még bolyongtak kicsit, de miközben az egyik sarkon befordultak Loki hirtelen megállt és a szája elé tette az ujját, ezzel csendre intve a többieket. Kis hallgatózás után egyre tisztábban hallotta mindenki, amit Loki és a hang irányába indultak.
- Nem érdekel, azonnal jöjjön ide, vagy még hallani fog felőlem! - Thor hangjától zengett az egész folyosó. Amint a többiek odaértek hozzájuk látták, hogy Thor kiabál a telefonba, majd lefogja a készüléket és Tonyra néz instrukciókra várva.
- Most mondd azt is, hogy remélem nem felejtette el a kis szívességet, amit apám tett neki a bíróságon. - krákogta Tony továbbra is rekedten, mégis indulatosan.
Thor elismételte Tony szavait, majd kinyomta a telefont és visszaadta a fiúnak.
- Te mindig így beszélsz másokkal? - húzta fel a szemöldökét Thor. - A csávó majdnem elsírta magát...
- Mi történt? - kérdezte Nat sietősen amint a barátai mellé ért.
- Lauránál beindult a szülés. - tájékoztatta Pepper miközben megölelte a lányt.
- Nem túl korai az még? - kérdezett vissza Nat.
- De. Ezért is ijesztő a szituáció. Nem tudják hogy a baba... hogy él-e még. - Pepper a könnyeivel küszködött. - Tony most hívta fel az apja egyik orvos ismerősét. Siet ahogy tud.
- Hol van Clint? - nézelődött Bruce.
- Behívták papírokat intézni, aztán meg bemehet Laurához.
- Addigra talán az az átkozott orvos is ideér. - idegeskedett Tony.
- És most... mit csinálunk addig? - szólalt meg Peter is, mire mindenki ránézett.
- Lemaradtam. - húzta össze a szemöldökét Tony - A kölyök mit is keres itt? Mi történt a műsorral?
- Levágtuk a zenekérős részt. - húzta a grimaszra a száját Nat. - Nem túl professzionális de...
- Teljesen érthető. - fejezte be a lány helyett Tony.
A témát az egyik ajtó nyílása és Clint kiviharzása szakította félbe. A fiú szeme vörös, az arca pedig teljes pánikban volt. Arról nem is beszélve, hogy ehhez még jött a jelmeze... Nat ekkor nézett csak végig magán és a barátain. Olyan röhejesen mutattak parókában és teljes jelmezben, hogy egy pillanatra elszégyellte magát.
- Hé, hé! - állította meg Nat Clintet, aki szó nélkül elviharzott volna mellettük. A fiú annyira Laurára koncentrált, hogy szinte csak akkor vette észre, hogy megérkezett a többi barátja is, amikor Nat megállította. Clint ekkor Natashára nézett és sírva magához szorította a lányt. Ezután már Natasha sem bírta tovább, a lány, aki mindig uralkodott az érzelmein most szinten könnyekben tört ki.
- Nem tudom hogy túlélik-e. - suttogta Clint rekedt hangon. - Már nem csak a baba élete van veszélyben.
Natasha még jobban magához szorította a barátját, már ha egyáltalán ez lehetséges volt.
- Szükséged van valamire? - kérdezte a lány. Clint látta rajta, hogy Natasha nem bírja a semmittevést.
- Hozhatnál pár ruhát, hogy át tudjunk öltözni ezekből a nevetséges ruhákból.
Nat kis mosolyra húzta a száját és miközben elhúzódott Clinttől, látta, hogy az összes barátjának vörös a szeme. Még Loki is elfordította a fejét, de Thor azért a vállara tette a kezét. A feszült és nehéz csendnek Tony vetett véget.
- Na végre! - azonnal az érkező orvoshoz ment és bemutatta Clintnek.
Miközben Clint és az orvos elindultak egy hosszú folyosó felé, Bruce megfogta Natasha kezét, amit a lány azonnal megszorított.
- Eljössz velem? - nézett rá Natasha.
Bruce válasz helyett csak magához ölelte a lány és kézenfogva elindultak a kocsihoz. Persze csak azután, hogy megeskette a többieket, hogy azonnal szólnak ha van valami fejlemény.