-Kicsim, Kinga van itt.-kopog be anyu, de bejönni nem jön be, mert megkértem, hogy most egy kicsit hagyjanak békén.
-Küldd be.-szipogok.
-Renáta, szedd már össze magad!-szól rám amint meglát.-Látom tanultál is valamit tőlem és nem hagytad szó nélkül, hogy az a kis csitri alázzon téged.-ül le mellém.
-Láttad a többiek nem is szóltak semmit és hagyták, hogy bántson engem.-rázom meg a fejemet csalódottan.
-Na és? Ha a csúcson akarsz lenni akkor sok ellenséget kell még szerezned.-néz rám szigorúan.
-Még Cortez sem.-suttogom magamnak.
-Jaj, hagyd már Cortezt meg azt a hülye álmodat, hogy együtt vagytok és olyan boldogan nyálasak vagytok és a végén repülőre ül érted és boldogan éltek amíg... Renáta ilyen nincs! Vésd az eszedbe, ameddig a többiek Vikivel vannak addig ellenségek, mert az a lány az ellenség és a többi amíg az ő pártját fogja addig azok is azok.Érted már?-kérdezi.
-Persze...-bólintok... Nem, ez biztos csak egy rémálom... Fel kell, hogy ébredjek...
-Renáta, szedd össze magadat és legfőképp csinálj magaddal valami, ha azt akarod hogy felfigyeljenek rád! Itt a hétvége,na hajrá!-hagy újra egyedül a gondolataimmal...
Nem baj, már kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy egyedül leszek...
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...