31 fejezet

3.6K 113 13
                                    

-Na nem jöttök?-kiabál nekünk Ricsi.

-Felakarsz ülni?-biccent oda ahol Virágék vannak.

-Miért te igen?-kérdezek vissza csípőből. Erre mit lépsz? Á, ez már uncsi lehet, hogy mindig visszakérdezek és megkérdőjelezek mindent...

-Tudod mit menjünk, ha már úgyis elmész Párizsba akkor ne haragba váljunk el egymástól.-sóhajt egyet és elkezd a pénztár felé húzni, én is előveszem a pénzemet hogy a sajátomat kifizessem, de ő simán figyelmen kívül hagyja.

-Köszönöm, de nem kellett volna.-sziszegem idegesen.

-Tudod nem vagyok TAPLÓ (Kedvenc szavunk) Neményivel szemben.-böki oda amikor beülünk.

-De az vagy.-mondom ki hirtelen... Miért nem tudom befogni?

-Hogy mondod?-kapja felém a fejét meglepődötten, de a végén elmosolyodik.

-Jól hallottad.-fordulok el megsértődve. Na az jó kérdés min is? 

-Barátok vagyunk nekem elmondhatod mi a baj.-válaszol.

-Barátok? A múltkori után nem úgy tűnik.-rázom meg a fejemet.

-Még mindig azon vagy kiakadva?-forgatja meg a szemeit unottan. Én meg fújtatva szállok ki amikor véget ért a menet.

-Hé tubicáim, Ricsi papának mindent elmondhattok ő megoldja, párkapcsolati tanácsadó is vagyok... 

Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett Where stories live. Discover now