-Na nem jöttök?-kiabál nekünk Ricsi.
-Felakarsz ülni?-biccent oda ahol Virágék vannak.
-Miért te igen?-kérdezek vissza csípőből. Erre mit lépsz? Á, ez már uncsi lehet, hogy mindig visszakérdezek és megkérdőjelezek mindent...
-Tudod mit menjünk, ha már úgyis elmész Párizsba akkor ne haragba váljunk el egymástól.-sóhajt egyet és elkezd a pénztár felé húzni, én is előveszem a pénzemet hogy a sajátomat kifizessem, de ő simán figyelmen kívül hagyja.
-Köszönöm, de nem kellett volna.-sziszegem idegesen.
-Tudod nem vagyok TAPLÓ (Kedvenc szavunk) Neményivel szemben.-böki oda amikor beülünk.
-De az vagy.-mondom ki hirtelen... Miért nem tudom befogni?
-Hogy mondod?-kapja felém a fejét meglepődötten, de a végén elmosolyodik.
-Jól hallottad.-fordulok el megsértődve. Na az jó kérdés min is?
-Barátok vagyunk nekem elmondhatod mi a baj.-válaszol.
-Barátok? A múltkori után nem úgy tűnik.-rázom meg a fejemet.
-Még mindig azon vagy kiakadva?-forgatja meg a szemeit unottan. Én meg fújtatva szállok ki amikor véget ért a menet.
-Hé tubicáim, Ricsi papának mindent elmondhattok ő megoldja, párkapcsolati tanácsadó is vagyok...
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...