Végre hazajött Arnold... Annyira vártam már, végre tudunk beszélni, de szokásához híven késik...
Már javában ment az óra amikor Arnold szépen nyugodtan betoppant... Unottan ment a helyére, de mégis mosolyogva köszönt nekem, valamiért az én arcom is egyből felragyogott.
-Ne itt esettek a másiknak ha lehet...-szólt be a mögöttem ülő, de Arnold még válaszra sem méltatta és egészen kicsengőig nem is kommunikáltunk már...
-Milyen volt Párizs?-kérdezem amikor kiérünk a szekrényéhez.
-Jó, csak hiányoztál.-vallja be zavartan.
-...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................-no comment, ez eléggé meglepett...
-Reni, megakartam beszélni azt a csókot, akkor most mi... Hagyjuk, mondom máshogy. Feladod a párkapcsolat nélküli státuszodat azért, hogy mi együtt egy monogámiát alkossunk avagy viszonyt folytassunk a másikkal? (írói megj.: bennem nem bújt el egy Arnold az tuti) Szeretlek Reni.-mosolyodik el.
-Nekem is nagyon fontos vagy Arnold és szerintem próbáljuk meg.-bólintok lassan...
Ez lesz a megoldás. Arnold. Ő jó ember, odafigyelő és megbízható. Őt érdekli, hogy mi van velem, ellenben tudjuk kivel... Őt el kell engednem...
![](https://img.wattpad.com/cover/216647550-288-k795102.jpg)
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...