Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

48 fejezet

-Pósa, hogy beszélsz?-néz rá a tanárnő hitetlenkedve.

-Tanárnő ebbe semmi sértő nem volt.-legyint és elém jön, majd felhúz és elkezd rázni.-Lányom, hol van az a mókus képű bak csillagjegyű kortárs irodalombuzi elcseszett gyógyegér utánzat aki amúgy a Viasat új sorozatának az új szereplője... Mondd meg hol van és megetetem vele a...a  Macu barátunkat és akkor egymáséi lehetnek...

-Pósa, hagyd békén Renit! Nem látod? Kezd rosszul lenni...-csóválja a fejét...

-De tanárnő, én ezt már nem bírom...-ül le és legyezi magát a kezével.-Én idegállapotba jöttem Móni, de tényleg Móni....-masszírozza a fejét.

-Milyen Móni? Fiam jól vagy?-kerekednek ki a tanár szemei.

-Nem vagyok jól tanárnő, nem, nagyon nem!-reagál hevesen.

-Mi a baj?-néz rá ijedten.

-Az én repülő tehenes rózsaszín lelkivilágomat amiben minyonok szürcsölik a csokiszökőkútban lévő löttyöt amit megsúgok, hogy KFC csirke ízű, na most ebbe beletaposott a Pocahontas és a Gru... Maga szerint jól vagyok?! Maga, hogy érezné magát? Jézusom, túl sok a maga...-fogja a fejét.

-Pósa! Állj fel és add oda a papírt ami miatt így fel vagytok zaklatva! Add ide!-Ricsi feláll és a tanárnőre néz...-Add ide!-nyújtja a kezét. A raszta a tanárra néz, majd hirtelen Zsoltira és ezt még párszor megismétli...-Pósa! Ne szórakozz velem, kérem!-újra Zsoltira néz, majd rákacsint az említett fiú pedig elmosolyodik és nagyra nyitja a száját, Ricsi pedig gyorsan beletömi a papírt...

-Nyami, nyami ennél szaftosabbat nem ettem még... Hm...-nyeli le a papírt.

-Normális vagy fiam?!-kérdezi hisztérikusan a tanár.-Elég legyen, elegem van belőletek! Pósa és Antai-Kelemen az igazgatóiba, Reni te pedig menj az orvosiba, nehogy agyrázkódásod  lett...