-Úgy örülök Reni, hogy tudunk egy kicsit kettesben lenni.-mosolyog rám Arnold amikor elfoglaljuk a helyünket a moziban.
-Ja, kicsit a többiek túl játszották a dolgokat.-nevetek fel zavartan. Csak ne mondd ki hangosan, hogy tetszett amit Ricsi csinált... Most azért mégis, vicces volt bevallom őszintén. :)
-Figyelj, majd a mozi után szeretnék komolyan megbeszélni egy nagyon fontos dolgot, hogy... azt szeretném, hogy értsd majd meg a döntésemet... Mert ez egy olyan dolog amit remélem tudod, hogy csak neked mondanék el...-néz mélyen a szemembe, én meg aggódva figyelem.
-Terhes vagy?-suttogja egy hang mögöttünk.-Jaj, bocsi mindig elfelejtem, hogy neked prosztatád van.-csap a fejére Ricsi nevetve...
-Te mit keresel itt?-ráncolja a homlokát Arnold.
-Hiányoztam tubicáim?-húzogatja a szemöldökét.-Mindig is vonzottak a romcsi filmek, de azért ha horkolok akkor keltsetek fel.
-Én ezt nem hiszem el.-hunyom le a szemeimet.
-Ssshh, kezdődik a film!-szól rám Ricsi.
A film negyedénél járhattunk amikor hátulról szipogást hallottunk, mind a ketten odafordultunk...
-Ohhlyaan mahgányos vagyok, had menjek oda hozzátok.-könyörög szipogva... Mit tehetnék? Bólintok.
Egyből az eggyel előtte lévő sorba jön ahol mi vagyunk...
-Bocsánat, elnézést, vigyázzon a lábára tata, mama ne nekem mutogassa! Öcsém, jó nő! Te Shrek inkább meg ne szólalj és inkább add át a helyedet!-néz a mellettem ülőre aki egyből fel is áll, de nem ül le.-Ren, megtennéd?-biccent a szék felé, én meg sóhajtva átülök és leül Arnold mellé...
A film felénél meg...meg egyszerűen hagyjuk...
-Szeretlek Chris! -hangzik el a amit a színésznő mond...
-Én is Brad Pitt.-kiáltja be Ricsi, mindenki felénk fordul...
-Milyen iskolából vannak ezek?-morogja az egyik bácsi.
-Kisegítő.-vágom rá kapásból...
-Ugye milyen romantikus, mi sandwich de atún?-bújik össze Arnolddal...
mi sandwich de atún: ez a szó spanyolul van és azt jelenti, hogy tonhalas szendvicsem :)
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...