Rózsakoszorú [BEFEJEZETT]

005|FELIX

Felix a csillagokat fürkészte. Egy magasabb fa vastagabb ágán terült el, fél lába a mélységbe lógott míg fejét alkarján támasztotta meg. Kimerült volt, a teste tiltakozott még a levegő vétel ellen is, viszont elméje villám sebességgel dolgozott. A napjára gondolt, arra, hogy a legfiatalabb herceg mit tett a negyedért. A fiú tudta, már akkor tudta, hogy Hyunjin szíve hatalmas amikor először látta őt a királyi család egy beszédén. Azóta hosszadalmas napok teltek el, az uralkodó család kegyetlen volt ő mégis szentül hit abban, amit látott – és igaza is lett.

Tekintete a palotára tévedt. Nem látott fény forrásokat, valószínűleg az őrökön kívül mindenki nyugovóra tért. A királyfira gondolt, tökéletesen illet a fényűző képbe valami mégis kitaszította onnan. A szíve mélyén nem erre az életre született ő, ahogy Felix sem arra, amire – csak ő tehetett ellene. Eszébe jutott, ahogy napközben az időseket ápolták, Hyunjin nem lett mérges amiért a több ezret érő ingje tönkrement, még csak szempillája sem rebbent miatta, míg mások biztosan dührohamot kaptak volna.

Az ifjú mosolygott, biztos volt benne, hogy még sokszor fogja látni a herceget – és nem csak a beszédeken. Talán eljött az ideje a változásnak, talán meg fog törni a jég; talán a szegény negyed is kitörhet a nyomorból. Négy év telt el azóta, hogy a fiú oda került, ő mégsem bánt egyetlen percet sem. Azért volt ott, hogy segítsen, sok terhet cipelt a vállán, viszont sosem cserélte volna el ezt az életét valami másért cserébe. Az idősek mindig azt mondták, hogy túlságosan is kora érett, tizenkilenc évesen bölcsebb volt, mint bárki más, de ő nem hitt ebben. Ő teljesen átlagosnak látta magát, aki szeret önzetlen lenni, szeret másokkal közösen egy jobb dolgot létre hozni.

Ezért is örült ennyire mérhetetlenül a herceg segítségének. Igaz, ő a legfiatalabb a családban, Felix úgy vélte nem is a legbeszédesebb a palotán belül, de az ő szava is ér valamit – és ki fog állni a negyed érdekei mellett. Visszafogott személyisége mögött olyan harciasság bújt meg, amit még maga sem ismer. Képes lesz megtenni a legfontosabb első lépést, hogy utána a továbbiakkal egy jobb jövőt építsen meg. Hajlandó lesz áldozatokat hozni, képes lesz elviselni a fájdalmat, ami rá zúdul, és öröm könnyek fognak végig peregni tökéletesre festett arcán amikor látva a végeredményt elégedettség fogja eltölteni.

Felix nem tudta mégis honnan erednek ezek az érzései, de az életét fel merte volna rá tenni. Remény és bizalom még soha nem töltötte el annyira, mint amikor a királyfi először szóba állt vele. Azzal a beszélgetéssel pecsételte meg a kisebb érzéseit, pedig nem is tudott róla. Tudatlanul tett olyan fogadalmat, melyre akár az egész életét is fel kell áldoznia – de képes lesz rá. Hyunjin szíve hatalmas, lelke tiszta és képes felhasználni minden tudást, amit csak szerezz. Új a világ reménye, amely napról napra csak dagad míg mindenki meg nem ismeri nevét.