1.rész

20.8K 466 7
                                    

Liza szemszög:

6 éves korom óta árvaházban éltem.. Nem voltak barátaim és nem szeretett senki.. Mindig bántottak..Elég szörnyű volt.
Mikorra 18 lettem akkor gondoltam hogy ideje meglógni innét.. És sikerül is elszöknöm.. Elég lázadó természetű voltam, sok bajt csináltam ezért nem lett új családom. Mondjuk nem is szerettem volna új családot. Az igazi szüleim senki sem pótolhatja. Autó balesetben haltak meg, erősködtem hogy én is velük akarok menni de nem engedték, e miatt lehetek még itt.
Mióta megszöktem egy ideig az utcán éltem, néha kaptam valakinél menedéket meg ételt. Így éltem.
Egy nap elmentem estére kicsit sétálni de egy fekete kocsi megáll mellettem,egy fekete ruhás pasas kiszáll a kocsiból és felém közelít.Menekülnék de elkap, kiabálni sincs időm, egy kendőt az arcomba nyom mire elájulok. Azt még érzem hogy felnyalábol és berak a kocsiba majd teljesen körül ölel a sötétség.

Mikor magamhoz térek egy zárka szerűségben vagyok, vagyis gondolom mivel amennyire a láncok engedik tapogatva érzem hogy rácsok vesznek körül..
A kezeim meg vannak láncolva a szám is be van kötve, gondolom hogy ne hangoskodjak. És a szemem is takarva van.. Hirtelen hangokat hallok és valaki a kezeimen lévő láncot megfogja és rángatni kezd. Majd letérgyeltetnek a földre és leveszik a szemkötőt és a számról is leveszik a kendőt és ekkor látom a nagy tömeget.. Az egyik pasas megfogja az arcom az államnál és mozgatni kezdi hogy alaposan lássák a pofikám..
Ez a dolog idegesít ít megharapnám a kezét de időben elkapja onnét. Amin a fickók akik ott ücsörögnek kicsit nevetnek.. Mert hogy kis harcias vagyok..
És ekkor el is kezdődik az árverést és ekkor jövök rá hogy ezek el akarnak adni engem. Mégis mibe keveredtem?!

Maffiába csöppenveOnde histórias criam vida. Descubra agora