Maffiába csöppenve

18.rész

Liza :

Meghatódva nézek a gyűrűre, ezzel meglepett.. Nem számítottam rá hogy megkéri a kezem bár nem csak engem  lepett meg hanem a család többi tagját is..
- Igen - válaszolok boldogan elmosolyodva a kérdésre
- Tessék? - vonja fel szemöldökét elmosolyodva
-Azt mondtam hogy igen. - mondom mosolyogva majd kuncogva megölelem és megcsókolom majd felhúzza ujjamra a gyűrűt, az étterem java már csak minket nézett és tapsolt... Csak úgy ahogy Alfredo és Riccardo is...egy valaki húzta be a nyakát és az Carmela, ő csak csendben ült..
Mikor végeztünk a vacsorával még egy ideig beszélgettünk majd indultunk ki az étteremből..
Alfredo megáll  a fia előtt és megrázza a kezét
- Nos... Gratulálok, fiatalok - mondja majd hozzám lépve és kezem megfogva csókot ad rá.
- Végre... Édesanyád nagyon büszke lenne rád! - pillant Chrisre.
- Hát persze - komorodik el majd megfogva kezem húz a kocsi felé, kérdőn nézek rá.. Úgy tűnik az anyukája kényes téma főleg ha az apja hozza fel..A kocsinál elzavarja a sofőrt majd beül a kormány mögé én pedig mellé az  anyósülésre.. Látom hogy nagyon feszült.. Kicsit félek mivel haza úton nagyon gyorsan hajt..
- Csendben vagy... Bocsánat... Nem így terveztem... - markol rá a kormányra
- Semmi baj.. Nyugi - mosolyogva nyugtatóan a combjára teszem a kezem.
- Tényleg hozzám jössz? - pillant felém.
- Igen.. Miért ne mennék?
- Félek... Nem akarom, hogy úgy járj mint anya.. - sóhajt fel gondterhelten.

Mikor haza érünk felsietünk a szobájába.. Nagyon megváltozott hirtelen. Elég rideg és tartózkodó mint akkor mikor idekerültem.
- Van pofája anyát emlegetni... Hihetetlen - kiengedi a nyakkendőjét és idegesen a földre dobja,oda sétálva hozzá átölelem mire megdermed.. Egy kézzel kis hezitálás után átkarol.
- Nem akartam szerelmes lenni.
- De az lettél.. A szerelem, az jó dolog - bújok szorosan hozzá
- Kivéve ha elgyengít édesem...- csókol végig a nyakamon.
- Ugye tudod, ha úgy érzem veszélyes itt maradnod... Elküldelek. - néz komolyan a szemembe.
- De miért? Nem akarok akkor se elmenni.. Vagy akkor gyere te is velem - egy pillanatra elgondolkodik de nem válaszol hanem megcsókol és elkezd megszabadulni ruháimtól, én is segítek neki ebben.. Felkapva ledönt az ágyra. Rajtam már csak fehérnemű rajta pedig csak boxer volt.. Épp csókolt volna meg mikor az apja nyitott be a szobába.
- Otthagytál minket!... Öhm... Nocsak... Csak nem ez volt olyan sietős? - mondja miután észre vesz engem is és hogy mit csinálunk épp.. Ez tök ciki..
- Mégis mi a francot akarsz? - kérdi mérgesen, közben én a takaróval inkább eltakarom magam.
- Ráér a baba project..Először az esküvő legyen meg..Nagyon örülök itt ennek a színjátéknak.. Még én is bevettem. - méreget minket gúnyosan
- Milyen baba project?  Miről beszélsz? - mordul fel Chris
- Valamiben megegyeztünk nem, Liza?
- Nem emlékszem hogy beleegyeztem volna abba amit mondott.. Nem kötöttem magával egyezséget..
És ez az egész nem színjáték, ez a valóság.. - utalok a Chris  és a köztem lévő kapcsolatra.. Mivel tényleg nem csak egy színjáték mint ahogy azt elősször terveztük.
- Mit akarsz? Mondd, aztán tűnj innét - emeli meg Chris a hangját mire összerezzenek még nem láttam ilyen idegesnek.
- Nos csak az esküvő időpontja kell
- Szombat
- 1 hét múlva?! - lepődik meg az apja ahogy én is, Chris erre csak vállat von
- Ha időt adunk az embereknek akkor megtámadnak az esküvőn... Nyugodt nászéjszakát akarok..
- Ahogy akarod - vigyorodik el kissé majd távozik a szobából. Chris idegesen bevihazrik a fürdőbe mire sóhajtva felöltözöm és fejemre húzom a takarót.. Kis idő múlva kinyitódik az ajtó és érzem hogy valaki leül az ágy végébe mire lehúzom magamról a takarót és most én válok idegessé amikor meglátom Carmelat..
- Mit keresel itt? Menj innét... Nem látunk szívesen..
- Khm... Bocs de nem látom, hogy a te szobád lenne...- kuncog fel mire megforgatom a szemeim majd bemegyek Chrishez a fürdőbe és becsukom magam után az ajtót
- Chris.. Ki küldenéd azt a cafkát a szobából? Itt ül az ágyadon az a szégyentelen és szemtelen nőszemély..
- Szerintem azért csinálja, hogy idegesítsen... És mivel működik... Folytatja! Mindegy is... - zárja el a vizet sóhajtva majd a dereka köre csavarja a törölközőt és kimeg Carmelahoz
- Carmela. Nem tudom mit csinálsz,de hagyd abba és menj ki..- mondja türelmetlenül, Carmela szemtelenül végig méri és ajkába harap hogy tetszik neki amit lát.

Ökölbe szorított kézzel Chris elé állok hogy kevesebbet lásson belőle..
- Carmela nem mondom mégegyszer... Takarodj ki a szobánkból - kezd bele kimérten,ellenmondást nem tűrően,direkt kihangsúlyozva,hogy ez a kettőnk szobája
- És ne merd idegesíteni, vagy szóban inzultálni, a menyasszonyom... Ha valaki felbasz nem igazán szoktam a módszerek közt válogatni, kit hogyan tegyek el láb alól..
- Na de... - kezd bele Carmela de Chris félbeszakítsa
- Nem fog érdekelni, hogy családtag
vagy... És senki mást sem, ha én úgy akarom... Gondolkozz!! - Carmela még  mindig nem mozdul csak döbbentem néz Chrisre..
- Kimész vagy kirángassalak? - mordul rá ingerülten és meg indul felé mire elpityeredve rémülten kiszalad a szobából.. Kicsit sem sajnáltam őt.. Megérdemelte.!