Ez a történet egy lányról szól aki megszökik az árvaházból, nyugisan éldegél egy darabig de egy nap váratlan fordulatot vesz az élete.
Elrabolják és elárverezik egy maffiózónak.
Hogy mi lesz vele ez után majd kiderül 🙂😉
Mosolyogva a pap felé fordulunk aki elmondja a szokásos szöveget ahogy az esküvőkön szokás.. Mindenki csendben hallgat és várják hogy kimondjuk a boldogító igent.. Amit meg is teszünk.. Ez már nem színjáték. Boldogan megyek hozzá Chrishez hisz szeretem őt.. Furcsa párosítás vagyunk, de ez van. Akinek nem tetszik az ne nézze.! Chris derekamnál fogva von magához, miután már felkerültek ránk a gyűrűk és heves csókot ad amit örömmel viszonzok. A gyűrűk ezüstök voltak.. Nem arany, nekem az ezüst jobban tetszik. Az enyémen voltak kis gyémánt kövek is.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Chris a karjaiba kap és úgy visz ki a templomból.. - Senki sem avatkozott közbe. Szinte csoda - mondja mikor már kiértünk. - Az csak jó.. De amúgy most hova megyünk? - kérdem érdeklődve mikor lerak és a csokromra mutat. - Elősször dobd el... Majd átmegyünk a fogadásra, és hajnalig eljátszuk, hogy szívesebben bulizunk mindenkivel,minthogy egy jót szexeljünk egész este. - mondja totál komolyan mire felkuncogok. - Rendben..Szerintem éjfélig pont elég bulizni, aztán lelépünk - kacsintok rá - Ha így kacsintassz rám... Ha így incselkedik a kedves feleségem.. Akkor, holnap nem fog tudni felállni a kisasszony, úgy ellátom a baját.. - karol átt hátulról, kihívóan mosolyogva. - Most már a feleségem vagy... Biztos ezt akartad? - kezem fogva indul el a kocsihoz. - Igen. - mosolyodom el és követem őt.Beülünk a kocsiba és a sofőr már el is indul. - Nem fogom kibírni a fogadás végéig, hogy ne tegyelek magamévá.. - suttogja vágyakozva nézve rám. Derekamnál fogva magához húz és nyakam kezdi csókolni és harapdálni. - Édes feleségem... Csak az enyém. - búj hozzám és így utazunk egész úton az étteremig ahol már minden fel van díszítve. Lassan a vendégek is megérkeznek.. Carmela mikor elsétál mellettünk megint direkt méregeti Chris hogy bosszantson.. - Már megint méreget téged - morgolódom, szúrósan nézve a lányt - Majd felfogja,hogy van feleségem...nem gondolod? - kérdi és az asztalunkhoz vezet,mindenki oda ül ahova az ültetés szól - Szerintem nem fogja.. Mert nem is érdekli..Szinte szemmel is simán vetkőztet téged képzeletben. - Hát igen... Mit is várnék egy olyan lánytól aki a rokonság fogalmát sem ismeri.? - kuncogva maga mellé ültet majd odahajol és a fülcimpámra harap mire megrezzenek.
- Mi a gond? Nem tetszik?- incselkedik, lassan elkezdik kihozni az ételeket már mindenki az asztalához ül. A mi asztalukhoz Alfredo, Riccardo és Carmela ülnek, innentől még inkább feltűnően ölel Chris. Misaki tudja jól,hogy nem rendezhet jelenetet, ezért némán figyel minket. - Vicc az egész. - motyogja Carmela - Parancsolsz ? - kérdi őt az apja - Azt mondom,hogy ez az egész egy vicc! - feleli mire Chris idegesen az apjára pillant. Megszorítja a kezét, idegesen az apja felé néz - Carmela, kedvesem... Pár év és leköszönök, az életed nagy részében Chris lesz a vezető, és egyben a család feje is... Biztosan jó ötlet magadra haragítanod? A fiam kicsivel tehetségesebb a kínzásokban mint én, még jó magam is kérem a segítségét. Lehet, hogy nekem a kedves unokahúgom vagy... De ha a fiamat, vagy a feleségét felidegesíted.... Magadra vess! - néz Carmelara fenyegetően Alfredo mire meghúzza magát és nem szól egy szót sem.. Bár az alkoholtól egy idő után feloldódik. Én csak pezsgőt iszom mert nem akarok nagyon berúgni..
