Maffiába csöppenve

10.rész

Liza szemszög:

Chris apja távozása után csendben leültünk enni.. Kínos volt a csend így gyorsan ettem majd indultam is a szobámba.. Vettem egy hideg zuhanyt hogy jobban legyek..Felöltöztem majd bedültem az ágyba.. Kissé még zúgott a fejem.
- Liza, fél óra múlva legyél kint a kocsinál, el megyünk a városba neked cuccokat venni, addig van egy kis elintézni valóm - jön be Chris a  szobámba kopogás nélkül.
- Rendben. - válaszolom mire ki is megy kíváncsi vagyok mit fog csinálni így egy idő után követem őt...Hollok valami ordítást és követem a hangokat.. Látok egy ablakot amin belesek és figyelem mit csinálnak bent a raktár épületben.
Látom Christ, az ingje véres volt. Otthonosan forgatja a kést a kezében majd beledöfi a férfi vállába. Vele szemben ül le és  hamis mosolyt húz az arcára
- Nos ha van családod, azt ajánlom mondd el, mielőtt apuci helyett valaki más megy az esti vacsira... - hallom ahogy ezt mondja majd a lábába döf egy kést.. Nem bírom nézni így csendben vissza indulok hogy a ház előtt megvárjam majd őt.

Egy fickó az utamat állja és megragadja a karom.
- Megvagy te csitri...menjünk csak vissza...- erőszakosan lököd visszafele a raktárhoz, és büszkén visz vissza a főnöknek vagyis Chrisnek..Épp akkor tisztítja le magáról a vért.. Meglepődve néz ránk mikor észre vesz.
- Hé.. Eressz el - mordulok rá az engem oda ráncigáló fickóra.. Chris gúnyosan elmosolyodik a srácra nézve.
-  Jhonny fiú...- szólal meg mire a srác még büszkébb magára, egészen addig míg Chris mosolya el nem torzul és dühhé nem alakul..
- Meg akarsz halni bazdmeg??Ereszd el a barátnőm de sűrgősen..Mègis mit gondoltál, hogy ideráncigálsz egy  vékony, törékeny lányt? - a srác elenged azonnal ès sűrűn bocsánatot kér, Chris elküldi a dolgára.. Minden szem engem viszlat, alaposan végig mérnek.
- Naa.. Nyugi.. Nem szeretem ha mérges vagy..Az idegesség ártalmas - mondom kedvesen mosolyogva oda menve hozzá
- Ráncos lesz a kis pofid - kuncogok fel megsimogatva és megveregetve arcát. Látom hogy egy pillanat alatt elillan a dühe, és lágy arcvonásokkal néz a szemeimbe, óvatosan oda hajol hozzám és megcsókol ami váratlanul ér..
- Jól vagy? - kérdi aggodalmasan
- Persze.. Leszámítva hogy nem esett jól hogy ráncigattak meg megszorongatott - húzom el szám.
- Mondtam, hogy ha elmondod ki vagy...vagy kim vagy...akkor nem nyúlnak hozzád egy ujjal sem..
- Aha.. Csak hogy nem nyílt rá lehetőségem hogy el tudjam mondani - mondom sértődötten.
- Megölöm...- káromkodja el magát..
- Nahát Chris azt hittem meleg vagy! - kuncogja odaérve egy nő, a kezét Chris vállára téve, a másik kezében egy fehér inget fog..
- Na ne mondd..mondj egy embert aki előbb beszélt mint kérdezett volna - forgatja a szemét én pedig nézelődöm hogy milyen emberek van ak még itt rajtunk kívül.
- De sosem reagáltál egyetlen nő közeledésére sem... Mindegy is! Ki ez a szépség melletted? - kérdezi kedvesen, bár valamiért nekem nem szimpatikus ez a csaj..
- Natalie...ő itt Liza a kedvesem..
Liza, ő itt Natalie, apám ügyintézője..
- Örvendek - mosolyodom el.
- Jó tudni, hogy valakivel hajlandó lefeküdni Chris..- mondja kissé gúnyosan végigmérve engem.
- Hagyd már abba Nat..Inkább add azt az inget..- ingatja a fejét, és elkezdi levenni magáról az összevérzett inget, áttörli a mellkasát, és a kezébe veszi a tiszta inget amit felvesz majd felém fordul..
- Segítenél szivem? - néz rám, azt akarja hogy én gomboljam össze rajta az inget.. Bólintok majd elé állva összegombolom az ingét..
- Akkor mehetünk most már? - pillantok fel rá érdeklődve..
- Persze drágám...- megfogja a kezem majd kifele vezet..

- Nem szimpi nekem a csaj - mondom mikor már messzebb vagyunk az épülettől..
- Féltékeny...Évek óta próbál bejutni a családba..Azt hiszi nem veszem észre.De az előző évben abba hagyta a próbálkozást, mert eljutott mindenkihez a pletyka, hogy meleg vagyok...Már tudod, hogy miért nem ellenkeztem ugye?
- Aha.. Értem. Hát ki tudja nem e fog mostmár rádmászni, így hogy tudja hogy még sem vagy meleg. - sétálok lassan mellette.
- Ha a jegyesem vagy, tudtad, hogy jogodban áll megölni ha ilyet tesz - megelődök mikor ezt mondja..
- Nem tudtam.. De nem is vagyok a jegyesed.. Legalább is nem tudok róla  hogy megkértél volna..
- Ne aggódj, megkérhetem a kezedet bármikor.. - jelenti ki felém pillantva.
- Majd ha tényleg úgy is fogsz irántam érezni megkérhetsz.. Kényszerből nem kell elvenni még ha az apád azt is akarja ha 20 leszek vegyél el..
- Édes kicsi szivem, ha közömbös lennél, nem érdekelne az életed sem..- megelődve nézek rá bár kissé meg is sértődtem hogy ha nem érdeklődne irántam az életem se érdekelné...
Oda érünk a kocsihoz, beszállunk és megyünk vásárolni.