Maffiába csöppenve

13.rész

Liza szemszög:

Figyelem őt ahogy néz a srác után.Szinte látom hogy fejben elképzelni hogy csinálja ki szerencsétlen fiút..
- Kis féltékeny - mondom kuncogva és játékosan oldalba kököm a könyökömmel hogy most már rám figyeljen de elkapja karom majd magához ránt.
- Tudod, még most sem szeretem ha rángatnak..- öltöm rá nyelvem..
- Ez kicsit azért másfajta rángatás volt...- a derekam átkarolva lassan csókért hajol hozzám amit hagyok neki és viszonzom is a csókot. A  kezemben lévő fegyverért nyúl és elveszi tőlem miközben hosszan csókol, játékosan belekap az ajkamba fogával, elmosolyodva én is így teszek, én is kicsit ajkába harapok..
- Bárcsak az enyém lehetnél - suttogja fülembe mikor elválunk majd nyakamba fúrja arcát..
- A tiéd vagyok, nem? Hisz a barátnőd vagyok - mondom megsimítva hátát.
- Az enyém lennél, valóban? Mert én nem hinném... Igazából nem vagy az enyém és nem is lehetsz - motyogja nyakamba.
- Tudom.. Egy senki kis csavargó és a maffia vezér fia.. Össze nem hozható páros.. - forgatom szemeim eltolva magamtól.
- Megyek inkább a szobámba.. Ennyi elég volt nekem egy napra - jelentem ki majd ott hagyom 

Megyek a szobámba, átöltözöm és megyek egyet sétálni.. A folyosón össze futok Natalieval.
-Nocsak felfrissült a ruhatár? Nem félsz így kószálni? - mér végig.
- Miért is félnék.? Chris ellássa annak a baját aki bánt.. Bár most már nagyjából megtudom védeni magam is.. Mivel kaptam önvédelmi leckéket.
- Ó csakugyan? Cak nem személyesen Christől? - összeszűkítve szemeitnézett rám..
- De..Tőle.. És tanultam fegyverrel lőni is.. - nézek a szemébe csípőre tett kézzel.
- Nocsak... Valaki nagyon elszédítette a kisfőnököt... Ügyes húzás úgy csinálni mintha érdekelne az amit csinál, és úgy az ágyában maradni. - gúnyolódik amitől szívesen neki ugramék..
- Haha.. Ne hasonlíts magadhoz.Én nem vagyok egy ócska ribi. Amúgy nem ott mivel még nem hagytam neki hogy oda vigyen..Én azért csinálom mert érdekel.. Nem hazugságokkal érem el a céljaim.
- Jaj édesem... Nagyon cuki vagy... De nem kell tagadnod, hogy lefek vele, te vagy a barátnője vagy mije.
- Mond amit akarsz.. Én tudom hogy ez az igazság.. Na csá.. - mondom majd vissza is megyek inkább a szobámba és mérgesen bevágom az ajtót mire Chris benyit hozzám.
- Tudom, hogy haragszol, de az ajtó nem tett semmit ellened. - kukucskál be az ajtón.
- Hát jó.. Akkor adj egy fegyvert és az útálatom tárgyának fogok ártani - nézek rá elég morcosan.
- Ajaj azt mondtad nem lőssz le... - becsukja maga mögött az ajtót, ésbelép a szobába, zsebre dugott kézzel figyel engem.
- Nem is rád céloztam hanem valaki másra.- Hm.. Mit értettem félre?.. Amúgy még ha elérnéd is hogy gyűlöljelek vagy valami akkor se akarnálak bántani.. Mert hát segítesz nekem és megvédsz.. Ezért fontos vagy.. - pillantok rá

- Tudod... Csöppet sem számít honnan jöttél... Nekem nem... Én gazdag családból való vagyok de külön helyre kerülök a pokolba ha egyszer meghalok...Azért nem lehetsz az enyém, mert az anyám után nem fogom végig nézni, ahogy még egy számomra értékes nő tönkre megy ezen a helyen...ezért kedvelhetlek...lehetsz az egyetlen nő akit valaha közel engedtem...Nem maradhatsz itt. Ki foglak juttatni, és új biztonságos életet kezdhetsz, ahonnan már senkitől sem kell majd függnöd...érted ugye? - sétál oda hozzám és leül mellém.
- Értem - motyogom lehajtott fejjel
- Nem megyünk el valahova.. Kicsit unatkozom? - szólalok meg pár perc csönd elteltével.
- Ma voltunk bent vásárolni, lefárasztottuk egymást az önvédelmi órán amit adtam, és fegyverrel is hadonásztál, még össze is vesztél velem és még valakivel, de azt mondod unatkozol...Te olyan ki elégíthetetlen lány típus vagy? - vonja fel szemöldökét
- Haha.. Inkább örülnél ha itt akarnék ülni egész nap..? Szeretek járkálni.. Fiatal vagyok és mehetnékem van addig amíg le nem fáradok..
- Szóltál volna előbb édesem, a szex minden bajodra megoldás lenne...- húzza egy perverz mosolyra száját..
- Perverz - lököm meg amire nem számított így lefordult az ágyról.. Mindketten egy ideig csendben maradtunk majd elkezdtünk halkan nevetgélni..