Megvásárolt feleség

5.

Olivia

Ígéretemhez híven átpakolok Madison szobájába, elég nagy szekrénye van, így gond nélkül elfér a ruhatáram nagy része. Lehúzom a régi szobámba az ágyneműt és mindent visszaigazítok arra az állapotra, ami volt, mielőtt ideköltöztem. Nem hittem volna, hogy ez valaha is megtörténik kettőnk között Madisonnal. Annyira távolságtartóan viselkedik velem, hogy még eddig meg sem ölelt egyszer sem. Pár figyelemfelhívó érintésen kívül semmi testi kontakt nem volt közöttünk. Nem így képzeltem az első együttlétünket, hogy ő ilyen parancsolóan kezdeményez. De összegészében élveztem a szexet vele, miután a követelőzése átcsapott vágyakozássá. Utána minden annyira élvezetes és eszméletlen volt. Hiába van szombat, Madison bent van a cégnél, amit most talán nem is annyira bánok. Így nyugodtan pihenhetek és agyalhatok a tegnapi napon. A régi ismerős jelenléte a rendezvényen teljesen felbillentette a viselkedésemet, ami miatt Madison ki is akadt. Utáltam és a mai napig utálom azt a férfit. Ott dolgozott a cégnél, de szerencsére elbocsátották, mikor kiderültek a stiklijei. Láttam, hogy felismert engem és elégedetten vigyorgott rám, hogy ő bizony tudja ki vagyok és honnan jöttem. Nem akartam, hogy a közelünkbe jöjjön és lebuktassa Madisont, abból hatalmas botrány lett volna. Tudom, hogy képes lenne rá. Állandóan figyeltem a mozgását és amint közelebb jött én a mosdóba igyekeztem, remélve, hogy követ engem. De egyszer sem jött utánam, ami talán jobb is, nem tudom mit tett volna velem. Figyelt engem és minden egyes alkalommal, amikor találkozott a tekintetünk ő önelégülten vigyorgott. Nem akartam, hogy jelenetet rendezzen. Ma el akartam menni az edzőterembe egy kicsit futni, de nem merek kimozdulni a lakásból. Így inkább itthon fekszem a kanapén és olvasom Madison egyik könyvét. Már késő este van, de ő még sehol sincs, így egyedül vonulok be az új szobámba. Nem félek attól, hogy meggondolja magát, hiszen reggel újra elismételte az utasítását, hogy a hálójában szeretne látni engem. Furcsa, de nem érzek félelmet vagy kényszert emiatt, pedig azt gondoltam volna. Talán kissé izgatott is vagyok, hogy végre kicsit közelebb kerülhetek Madisonhoz. Kíváncsi vagyok milyen ember is ő valójában, mert amit eddig mutatott magából az csak álca lehet. Szerintem ő nem az az uralkodó típusú, aki rendelkezik a párja felett, egyszerűen csak nem tud engem hogyan kezelni. Bár nem mindennap eset a mi helyzetünk. Már majdnem alszom, amikor motoszkálást hallok a nappali felől, az órára pillantok, ami 11 órát mutat. A zuhany hangja után az italos pohár jellegzetes hangja csapja meg a fülemet. Szinte minden este iszik egy-két pohárral, biztos sok stressz éri a munkahelyén és csak így tudja levezetni.

- Örülök, hogy megértetted, hogy hol a helyed – hallom meg Madison hangját az ajtóból.

- Igen, itt vagyok – válaszolom, de lenyelem magamban a mondat további felét. Lekapcsolja a folyosón a villanyt, majd halk léptekkel mellém mászik az ágyba.

- És most már mindig itt is leszel – suttogja a fülembe. Megcsapja az orromat a gin illata, majd megérzem, ahogy Madison leszedi rólam a takarót. A puha ujjai gyorsan futnak fel az oldalamon és markolnak rá a mellemre. Ívben hajlik meg a hátam, ahogy a nyakamba harap – Mondd, hogy mindig itt leszel mellettem!

- Mindig itt leszek melletted – nyögöm ki nagy nehezen. Most nem kapkod, nem heves, sokkal érzékibb és finomabb a szeretkezésünk. Finoman csókol meg, nem sürget semmit. Én sem vagyok már annyira befeszülve, mint az első szeretkezésünk alatt. Sokkal bátrabban érek hozzá, amit ő elégedett nyögéssel díjaz.

Így folytatjuk tovább az életünket, napközben dolgozni járunk, esténként meg hosszasan szeretkezünk hol a hálóban, hol pedig a fürdőszobában vagy a nappaliban. Örülök, hogy Madison lépett felém, már nem olyan távolságtartó. Hozzám ér, megcsókol és kézen fogva sétál be velem a rendezvényekre. Átölel, magához húz, ha valaki rólunk kérdez, ami nekem nagyon kellemes érzés. Otthon is párszor csatlakozik hozzám a vacsorával, pedig eddig mindig a saját irodájában evett. Egész kellemes társaság, ha nincs befeszülve a munkára. Mondhatni kezdünk összebarátkozni, aminek már itt volt az ideje, hiszen hónapok óta együtt élünk. Igyekszem mindenben a kedvére tenni, hogy ne legyen többé olyan, hogy parancsolgat, utasíthat. Az a jelleme nagyon nem tetszik, szinte rettegek tőle. Amikor kedves, akkor képes vagyok elhinni, hogy jó életem van és szeretem, egészen addig míg nem tesz egy olyan megjegyzést, hogy én az övé vagyok, ő rendelkezik felettem, mert megvásárolt. Ilyenkor térek észhez az általam elképzelt álomvilágból, olyan mintha egy tőrt döfne belém és még meg is forgatja párszor. Egy-egy ilyen elszólása után napokig magam alatt vagyok és csak megjátszom a jó feleség szerepemet. Szerintem ő nincs tisztában azzal milyen sérüléseket okoz nekem ezzel. Ő csak görcsösen ragaszkodik hozzám, a feleségéhez, aki otthon várja és ellátja. Megteremtem neki a biztos hátteret, ami a sikeres munkájához, sikeréhez kell. Lenyugtatom, amikor ideges, meghallgatom, ha dühöng és kielégítem a vágyait, ha azt akarja. A hetek múlásával már felismerem a gesztusait, hogy mikor vonhatom el a figyelmét a munkáról és csábíthatom őt át a hálószobába, hogy végre velem foglalkozzon. Ugyanis ezt akarom, azt akarom, hogy hozzám érjen és kényeztessen, ahogy szokott. De ez nagyon ritka, van amikor hosszú napokig nincs ideje és energiára rám. Volt olyan időszak, amikor három hétig nem ért hozzám, ez számomra nagyon nehéz volt. Most is még dolgozik az itthoni irodájába én meg hiányolom őt mellőlem, ezért bemegyek hozzá felmérni, hogy milyen a hangulata.

- Sokáig dolgozol még? – kérdezem Madisont az itthoni irodájába lépve.

- Még egy darabig, de már nehezen tudok koncentrálni – válaszolja a halántékát dörzsölve. Mögé sétálok és finoman masszírozni kezdem a nyakát, mire kiejti a kezéből a tollat.

- Uh ez nagyon jó esik. Nem is tudtam, hogy ilyen jól masszírozol? – dünnyögi a fejét lehajtva.

- Sok mindent nem tudsz még rólam.

- Akkor hallgatlak, mesélj. Miket tudsz még?

- Nagyon finom almás pitét tudok sütni – mondom mosolyogva, mire Madison is elneveti magát.

- És még?

- Tudok motort vezetni és tudok németül is, persze nem annyira jól mint angolul, de meg tudom értetni magam.

- Az angolod már szinte hibátlan, akkor most már inkább német tanárhoz járnál? – kérdezi még mindig csukott szemmel. Kicsit erősebben nyomom meg a válla egy pontját, mire elégedetten nyög fel.

- Gondolkodom rajta, de köszönöm előre is.

- Ugyan. Jövő héten szerdán a cégnél van féléves összejövetel. Ott lesz a nagyapám is, szóval készülj fel mindenre.

- Rendben, majd szóval tartom, hogy neked nyugtod legyen az este nagy részén.

- Köszönöm, majd meghálálom valahogy – fogja meg a kezem és az ölébe húz – Persze csak, ha megfelel.

- Tökéletesen megfelel – suttogom az ajkaira – Nem zavarlak? Nem dolgozol már tovább?

- Azt hiszem már úgysem tudnék koncentrálni – hajol előre hozzám. Átnyúl a karom alatt, lehajtja a laptopját, majd végre megcsókol. Becsúsztatja a kezét a rövid nadrágom szára alá és az ujjaival simogatni kezdi a fehérneműm szegletét. Tarkójánál fogva húzom őt közelebb magamhoz, de ő kissé eltávolodik – Még nem tusoltam.

- Én már tusoltam, megvárlak az ágyban – állok fel az öléből.

- Nem, gyere velem. Kérlek – pattan fel ő is a székből és válaszomat meg sem várva húz maga után a fürdőszobába. Sietve gombolom ki az ingjét és bontom ki a nadrágjából, hogy minél hamarabb át tudjam ölelni a meztelen testét. Ő is szinte lerángatja rólam a ruhákat, majd maga előtt tolva a zuhanyba állunk. A meleg víz szinte égeti a bőrömet, miközben libabőr fut végig rajtam. Egyrészt mert a zuhany falának csempéje jéghideg, másrészt meg Madison harapása a nyakamon izgatottá tesz. Átfogja mindkét csuklómat, majd a fejem fölé vezeti őket. Egy kezébe fogja össze a kezeimet, hogy ne tudjak hozzá érni, miközben ő a körmeivel végigszántja a hasamat.

- Így nem tudok hozzád érni – nyögöm ki nagy nehezen.

- Nem baj, most élvezd – suttogja a fülembe. Ettől a mondatától elengedem magam és hagyom, hogy azt tegyen velem, amit csak akar. Jobban a falhoz présel a testével, miközben vágytól fűtve csókol tovább. Csípőjével apró mozgásokkal ingerel tovább, majd hirtelen hagyja abba és a finom ujjai lassan köröznek a csiklómon. Kezével továbbra is fogva tart és ezzel teljesen kikészít, hiszen hozzá akarok érni, karmolni és érezni akarom őt. Madison játszik velem és még élvezi is. Mikor már az orgazmus közelébe vagyok, akkor abbahagyja a kényeztetésemet és elégedetten vigyorog rám. Addig tekergetem a kezeimet, míg ki nem sikerül szabadítani. Átölelem a derekát és most én nyomom őt a falhoz. Leguggolok elé, kisebb terpeszbe kényszerítem őt, majd nyalni kezdem. A nyelvemmel a csiklóját kezdtem kényeztetni, amire jobban a számhoz tolta az ölét. Megmarkolom a csípőjét, amivel tudom, hogy csak fokozom a vágyát és így folytatom tovább a játékot a nyelvemmel. Alig pár perc múlva már egész testében befeszül és egy hangosabb nyögéssel jut el a csúcsra. Felállva rögtön magamhoz ölelem az testét, hogy az orgazmus utáni gyenge pillanatait is kihasználhassa. Ilyenkor még odaszorítom a tenyerem, míg ő apró mozdulatok tesz, így kiteljesítve a hatást. Madison is ugyanezt teszi velem, mire a vállára hajtom a fejem. Két ujját csúsztatja belém és a hüvelykujjával a csiklómon köröz. Az alig pár perce félbehagyott izgatása most újból feltüzel. „Szakértő" munkálkodása bennem egyből az orgazmus közeli ponthoz visz, de én még próbálom elterelni a gondolataimat és lehűteni a testemet, hogy kihúzzam ezt az élvezetet. Ez egészen addig sikerül is, míg Madison ajkai meg nem találják az én ajkaimat. Olyan hevesen és szenvedélyesen csókol meg, hogy a gyomrom is összeugrik, majd másodpercekkel később az ujjaira feszülve halkan nyögve élvezek el. Sokáig Madisonba kapaszkodva próbálom megnyugtatni a remegő lábaimat, hogy utána ismét rá tudjak koncentrálni.