Feelings-Érzések🥀 [BEFEJEZETT]

13. rész

James szemszöge ⚫

Egy héttel később

Egyre nyugtalanabb és feszültebb vagyok, mert érzem Elisán, hogy titkol valamit......
Azt hiszi nem vettem észre pedig ha tudná, hogy minden rezdülését figyelem. Amióta találkoztam a szüleivel érzem rajta, a változást. Csendesebb és látom, hogy sokat gondolkodik valamin. Ha hozzászólók sokszor semmi reakció.
A lakásán vagyunk mindannyian. Már egy ideje várjuk, hogy valamit szóljon de ő csak néz ki az ablakon és töpreng.
Na ebből elég, most kihúzom belőle bármi van,mert kezdek megőrülni.
-Gyere velem.-megragadom a kezét és a szobájába húzom.
Meglepődik de nem húzza ki a karját a kezemből.
-Baj van?-kérdezi aggódva.
-Ezt én is kérdezhetném tőled! Baj van?
-Mire gondolsz?
-Elisa elég a titkolózásból! Tudni akarom mi van veled!
-James....nincs semmi...-megakar csókolni de most nem hagyom.
-Miért nézel hülyének?
-Én nem.....
-Csendben vagy és nézel ki az ablakon, Regina poénjaitól mindig annyira nevetsz,hogy félsz nehogy bepisilj de most meg se hallottad őket. Blanca már legalább fél órája próbálja veled felvenni a szemkontaktust de te ezt se vetted észre. Barney konkrétan a kedvenc kínai kajádat csinálta meg ebédre de te egy falatot se eszel belőle......Ha megcsókollak alig csókolsz vissza pedig eddig mindig hevesen és odaadóan viszonoztad.
-James....
-Elisa remélem ha nem érzel már irántam semmit van annyi benned,hogy őszintén elmondod..
-Nem!! Egyáltalán nem erről van szó....-megfogja az arcom és próbálja az arcához lehúzni de most sem engedem neki. Tudom elgyengülök ha megérzem azokat az édes ajkakat és most erősnek kell lennem.
-Elisa mond meg miről van szó!
Lefelé néz látszik, hogy vívódik magával de hallgat nem mond semmit......
Olyan szinten felbasz, hogy nem bízik bennem és nem árulja el mi a baja, hogy hátat fordítok és becsapom a szobája ajtaját.
A nappaliban a nevetés és a jókedv,ami a barátainktól származik egy szempillantás alatt elhal.
Nyitnám a bejárati ajtót de Elisa elkapja a karom.
Ránézek de még mindig hallgat, tekintetével könyörög ne menjek el, de nekem ez kevés.
-Ha készen állsz arra, hogy őszinte legyél és bízz bennem hívj.
Nem nézek könnyes szemébe, mert ez is az egyik gyenge pontom csak rohanok le a lépcsőn.
Feltépem a bejárati ajtót és kilépek a szakadó esőbe. Ben éppen azelőtt kapja el a karom, hogy beülnék a kocsiba.
-Haver mi a fasz bajod van?!
-Elisa a bajom! Több napja hazudik mert letagadta, hogy bármi baja lenne közben egyértelmű, hogy valami nem oké a toronyban! Te nem vetted észre, hogy megváltozott?
-Nyugi..... De igen észre vettem de biztos van rá magyarázat.
-Amit ő nem akar megosztani velem!!
-Gyere menjünk vissza és próbálj vele beszélni.
-Nem fogok erőszakoskodni. Ha akar megkeres, de én ezt már nem bírom tovább.
Beülök a volán mögé Ben pedig mellém pattan. Rá nézek és vállat von.
-Veled megyek. Blancával töltöttem 2 egész hetet míg ti az ősöknél voltatok megfogja érteni. Plusz hátha kiszedi Elisából mi a baj.
-Nem Ben! Ezúttal nem Blancától vagy tőled hanem egyedül tőle akarom megtudni mi a fasz baja van. Azt akarom, hogy az ő döntése legyen szóval meg se kérdezd Blancát, de ha mégis megtudnád nekem ne mond el.
-Oké haver igazad  van.
A telefonom megint rezeg.
-Nézd meg lécci ki az és mit akar.
Ben a kezébe veszi a telefonját és idegesen rám néz.
-Haver ez Rachel! Mit akar ez a ribanc? Ügye nem tartod vele a kapcsolatot?!
-Persze, hogy nem! Amióta Elit szeretem nem is reagálok se az üzenetekre se a hívásokra.
-Azt írja ő figyelmeztetett. Mégis mire?
-Honnét tudjam? Nem is érdekel! Csak zsarol és hisztizik így akar visszaszerezni de azt lesheti.....előbb vágom le a pöcsöm, mint belé dugjam.....

Bevágom a kocsi ajtót, kettesével szedem a lépcsőfokokat míg haza nem érek. Üvölthetnékem van és szívem szerint szét rúgnék itt mindent.
-James figyelj Elisa nagyon szeret. Tudom abból ahogy rád néz. Bármi is a baj elfogja mondani.
-Ha annyira szeret, ahogy én őt miért esik olyan nehezére elmondani ha baja van?
-Mióta viselkedik furcsán?
-Először apáméknál volt furcsa. De ott nem is inkább ő hanem anyám meg Tyler...
Hirtelen elhallgatok és szörnyű gondolat kezdi mardosni a szívem és az agyam.
-Szerinted lehet, hogy.....
-Hogy mi?
-Lehet, hogy Tyler ráhajtott és a hátam mögött kavar vele? Mint Rachellel?
-James! Elisa nem olyan lány, mint Rachel.... Plusz azt mondtad kevés időt volt veletek a bátyád. Lehet, hogy már nem olyan a kapcsolatotok mint régen, de tudom, hogy nem tenne ilyet veled. Rachelről nem tudta, hogy a csajod mivel senkinek nem mutattad be. Később is furcsa volt?
-Mikor megérkeztünk az apjáékhoz még nem. De másnap már mintha kicserélték volna....
Alig szólt hozzám csak nézett ki az ablakon...
-Próbálj tovább gondolkodni. Pörgesd végig a fejedben az eseményeket hátha eszedbe jut valami amin elindulhatsz.
-Volt egy pillanat, amikor kijött a házból vörös arccal és nagyon keményen megkérte az apját, hogy beszéljenek.
-Akkor itt máris egy családi konfliktusba csöppentünk.
-Akkor miért nem mondott csak annyit, hogy "James nem veled kapcsolatos hanem a családommal"? Valami olyasmit titkol, aminek köze lehet hozzám Ben....érzem, hogy közöm van hozzá.
-De ennek így semmi érteleme James....az apjával beszél de köze van hozzád.
-Én sem értem.
-Jóba vagy a családjával?
-Nem voltunk sokat együtt csak 2 napot. De nagyon megszerettem őket. Az anyjából sugárzik a szeretet és nagyon ad magára közvetlen és szerény nő. Az apja is közvetlen, humoros és nagyon tapasztalt ember. Az öccse pedig tipikus tini, laza, flegma de nagyon szereti a családját. Valamiért Tyler jutott róla eszembe még mielőtt tudod.....
-Tudom....
Látom Bennen, hogy őt is megviselte Tyler "elvesztése". Emlékek jutnak eszembe, mikor még együtt GTA-tunk, amikor gitározni tanított, amikor csináltam valami rosszat ő pedig falazott nekem.....halvány emlékképek de annál fájdalmasabbak....
-Rendelünk kaját?
-Nincs étvágyam Ben...
-Márpedig enni fogunk, semmit nem ettél abból a kínai kajából.
-Mert Elisát bámultam és törtem a fejem....soha életemben nem gondolkodtam ennyit azon vajon mi lehet a barátnőm fejébe.
-Szereted nagyon igaz?
-Szavakkal nem tudnám kifejezni mennyire Ben. Nagyon fontos nekem,ezért fáj és dühít ennyire, hogy ezt csinálja.
-Adj neki időt, elfogja mondani.
-Remélem minél előbb Ben, mert őszintén szólva nem tudom, hogy fogom kibírni nélküle.....

Ez egy rövidebb rész volt tudom, de mivel eddig inkább Elisa szemszögéből írtam szerettem volna James érzéseit is leírni ebben a szituban.
Kérlek írj véleményt,hogy tetszettek az eddigi részek.  Köszönöm, hogy időt szakítottál a "könyvemre".