💮11.rész💮

157 5 0
                                    

Mikor magamhoz tértem egy rohadt nagy fehér póló volt rajtam. ''Várjunk csak....amikor Lizzy leápolt, akkor direkt mondtam neki, hogy maradjon szabadon a hátam...utána pedig nekiestem Yamának....TE JÓ ÉG ÉN FELÜL MEZTELEN VOLTAM!! Ekkora idióta is csak én lehetek.''- elkezdett vörösödni a fejem. Nagy nehezen lehiggadtam. Körbe nézek és még mindig a cellában vagyok leláncolva. A távolból lépteket hallok.

-Remélem kényelmes a póló...bár nekem jobban tetszett póló nélkül.- mondta Yama egy perverz mosoly kíséretében.
-Akkor miért adtad rám?
-Mert így kevesebb eséllyel fertőződik el.
-Ohh...ezt most vegyem egy jó tettnek?
-Nem kell, hogy annak vedd. Csak azért csinálom, hogy minnél előbb kezelésbe vegyelek.- jön oda hozzám és az arcomba hajol. Én erre megfejeltem.
-Fúú...te ezt, hogy vissza fogod kapni.- mondta mérgesen.

-Csak nyugodtan, bár nem tudom mi lesz, ha Lucifer megtudja.- mondom neki vigyorogva.-Tényleg a szárnyam levágását, hogy a rákba kerülted el a büntetésed?
-Aranyom, te még nem ismersz engem és ez az én kis titkom marad.- simít végig az arcélemen a kezével, mire én elrántottam onnan a fejem.
-Remélem tudod, hogy ezt már nem úszod meg!
-Persze tudom-tudom....ezért is hoztam ezt.- mutat fel egy nyakörvet, amin különböző jelek vannak. Ezek olyan jelek amik blokkolják a varázs erőnket, így hiába vagy erős angyal, akkor még egy egyszerű telepatikus gondolatot sem tudsz átadni egy személynek.

Fogta magát és megpróbálta lecserélni a nyakörvet a nyakamról, de nem nagyon sikerült neki. Én mindig próbáltam kapcsolatot teremteni Luciferrel, de mihelyst megpróbáltam Yama meggatólt benne egy öklössel vagy az arcomon, vagy a gyomromba. Így mire neki sikerült felrakni a nyakörvet én tiszta lila és zöld voltam.
-Egyszerűbb lett volna, ha hagyod magad.- mondta egy kicsit lihegve.
-Majd ha befagy a Pokol majd akkor hagyom magam.- néztem rá szúrós szemekkel.

-Erre gondoltam. Amúgy jó ha tudod ez a nyakörv tovább van fejlesztve.- mondta mosolyogva, én meg csak néztem rá mint borjú az újkapura.- Vannak neki különböző funkciói mint pl.: a megkötés (az illető ilyenkor lefagy és nem tud mozogni), az alvás és az én személyes kedvencem a nevelés.
-Éés ebbe a nevelésbe mi a tartozik?
-Mondjuk az, hogy a vissza beszéles és az engedetlenség nem megengedett.- mondta egy győzelemittas mosollyal az arcán, de én ebből nem értettem semmit.

Pár másodpercre rá a nyakörv úgy viselkedett mint egy sokkoló csak ez rosszabb volt, mivel ez erősebb volt annál a 200 V-nál. Mintha a magasfeszültségnek repültem volna neki. Mikor vége lett én a padlón feküdtem. Alig bírtam megmozdulni. Nagyom fájt mindenem.
-Nos most már tudod, szóval ehhez tartsd magad!- mondta fenyegetően. Rakott a nyakörvemre egy pórázt majd a karomról és a lábamról leszedte a bilincseket.- Na gyere.- rántott fel a földről. Nagy nehezen talpra álltam, de mihelyst léptem egyet összecsuklottam.- Ne legyél már ilyen szerencsétlen!

-Megnéznélek téged azután, hogy megkorbácsoltak és lesokkoltak.- mondom neki gúnyosan.
-Ahj...na gyere viszlek.- éppen nyúlna be a térdem alá, de én ellökőm onnan.
-Nem kell segítség!
-Rendben, de le ne maradj.
-Oké nem lesz gond.- indult volna el Yama, de nem sikerült neki, mert fennakadt. Nem mozdultam a helyemről. Ott ültem törökülésben és karba tett kézzel. Ő csak mérgesen nézett majd elkezdett húzni. Nem kaptam rendesen levegőt a nyakörvtől, ezért próváltam alá nyúlni, hogy jobb legyen, de ilyenkor Yama rántott a pórázon eggyet és ezzel megakadályozva a kísérletem.

Talán 10-15 percig húzhatott, mígnem be nem mentünk egy szobába. A szoba hatalmas volt. A fal lágy vörös volt és a bútorok fehérek, piros kiegészítőkkel. A szobában volt egy hatalmas franciaágy is egy bársony baldachinnal.
-Nos ez az én szobám, de én most lefekszem.- húz az ágyhoz. Én próbálok ellenkezni, de ő sokkal erősebb mint én. Szó szerint rádob az ágyra és a pórázt az ágykerethez rögzíti. Átmegy az ágy másik oldalára és befekszik mellém. Én csak nekitámaszkodok az ágytámlának. Próbáltam minnél messzebb ülni, de az a baj, hogy rövid a póráz.

-Aludj!- mondta kómás hangon.
-Mi? De én nem is vagyok...áhh...álmos.- ásítottam egy nagyot. Mi ez? Az előbb még tiszta energikus voltam. Biztos a nyakörv teszi ezt. De még mielőtt elaludtam volna éreztem, hogy elkezdem oldalra dőlni és valaki átkarolva fog meg. Ezután se kép se hang, bealudtam.

My demonWhere stories live. Discover now