Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hajnalodott már,mikor is a Torony felső szintjének liftje kinyílt előttünk.Csurom vizesen,átfagyva,fáradtan és feszülten álltunk Tony előtt,aki rögtön elénk sietett. Steve útközben egy telefon fülkéből értesítette Tonyt,hogy érkezünk. Stevevel útközben nem igazán kokektáltunk az esetről,túlságosan is letargiában voltunk utána,de a kezemet még mindig nem eresztette,s én se törekedtem túlzottan arra,hogy ezt a kontaktot megtörjük. Tényleg úgy éreztem,hogy csak ez most a biztos pont. Steve meleg erős tartása.Kiléptünk a liftből,s fél úton találkoztunk a házigazdával. -Kezdem azt hinni Darcy,hogy egy bűnöző mágnes vagy.-szegte felém szavát Tony,aztán már ölelésbe húzott,így aztán kénytelen voltam elengedni a másik férfit. -Hey Tony.-suttogtam ölelésébe bújva,s ott egy kicsit engedtem a tartásomból. Észre se vettem,hogy a testem minden egyes izma be volt feszülve.A toronytól biztonságban éreztem magam. Mintha haza jöttem volna. A dereka köré fontam a kezem,s próbáltam kicsit kizárni mindent. -Jól vagy? Hívjam Brucet?-kérdezte aggódóan. -Jól vagyok köszönhetően Stevenek.-bontakoztam ki az ölelésből.Ekkor Steve már kezet is nyújtott Tonynak.A másik férfi azonnal elfogadta a barátilag nyújtott gesztust. -Köszönjük,hogy segítesz.-fejezte ki háláját Steve,arcán leolvasható volt a fáradtság,s az értetlenség,de dühöt is felfedeztem ábrázatán,mondjuk nem is hibáztatom.Éjnek évadján üldözték ki otthonából. -Ugyan,nektek mindig jut egy szoba.-bólintott tárgyilagosan Tony,s egy legyintést is megengedett magának. Értékelvén barátságát,s vendéglátását egy puszit nyomtam arcára. Igaz barátom volt ő,aki mindig segített nekem ha baj volt,s ez melegséggel töltötte el átfázott lelkemet. -Tony kellenének a gépeid.-köszörülte meg Steve a torkát. Tony furcsán méregetni kezdte az agg hőst.Egy kezemen meg tudnám számolni Steve hányszor választotta a technikát az ökle helyett.Amerika Kapitány tekintete határozott volt,tényleg le akarta azokat vadászni,bárkik is legyenek azok.Tudtam Tonynak nem tetszett,hogy ilyen hevesen ezek után kutatni ezért nemes egyszerűséggel egyik karját át vetette a vállamon s így felelt: -Neked jelenleg két dologra van szükséged. Egy ágyra..-emelte fel mutató ujját-...és egy pólóra.-emelte a középső ujját is a másik mellé.Elmosolyodtam.Nos igen.Egy félmeztelen csurom vizes Amerika Kapitány,aki nem mellesleg jelenleg kapható egy akcióra nem igen volt komolyan vehető. Steve végig nézett magán,tekintetén látszott,hogy nem érti barátja megjegyzéseit.-Pepper a házban van, s ámbár én vagyok Tony Szexi Stark,ezt azért még én se tudom űberelni,de most komolyan mennyit nyomsz fekve? Felnevettem. Tony meg a humora.Steve izomzata jócskán túl ment az adonisz kifejezésen.Joggal féltette Peppert. -Nagyon vicces Tony.-jött Steve zavarba. -Tony csak irigy.-legyintettem,s elhűlve meredtem magunkra.Ma megakartak ölni minket,mi meg úgy beszélgetünk egymással,mintha csak laza összeröffenésre jöttünk volna,nem pedig azért mert bérgyilkosok vannak a nyomunkban. -A szobák elő vannak készítve.-közölte Tony.A mosolyom le hervadt azon nyomban. A szobám. Az üres szobám. Az a szoba,amely üresen áll,amelyből a szerelem tova tűnt,az a szoba amelyet körbe lengett a halál és a gyász.Az a szoba,amely a boldogságom nagy részét képezte,mégis mindenemet össze szedve menekültem belőle.A fiúk észre vették a változást rajtam.Tony szemeiben sajnálat tükröződött. -A szobád úgy van,ahogy hagytad.De bátorkodtam egy másikat előkészíteni. Steve szobája mellett van egy kihasználatlan placc. Hálásan tekintettem rá.Nem volt ma erőm ezzel is foglalkozni. -Menjetek.-engedett el.-Holnap átrágjuk magunkat a dolgokon.
A szobám Steve mellett volt.Csendes egyetértésben nyitottuk ki hálóink ajtaját,s léptünk be rajtuk. A vendég szobaként funkcionáló helyiség szép volt,előkelő,de lakatlan emiatt pedig rideg is. Nem olyan volt,mint a régi szobám,amit gondosan rendezgettem,s tettem otthonossá.Mélyen kifújtam a levegőt.Na nem baj,jelenleg ez is megfelel.Kezdtem úgy érezni magam,mintha valami hajléktalan lennék.S tulajdonképpen az is voltam.A régi lakásomat már a tragédia előtt felmondtam,mert Pietroval összeköltözést terveztünk.Na erre mondják,hogy ember tervez Isten keresztez. Lomha léptekkel közelítettem meg a fürdőt.Vizes ruháimat,amelyek már a bőrömhöz ragadtak kellemetlenül távolítottam el magamról.Beálltam a zuhany alá s a legforróbbra állítottam a víz hőmérsékletét.Égette a bőrömet,nem érdekelt csak meredtem magam elé.Több,mint elég volt a ma történtek.Kések és fegyverek.Már megint. Egy valami viszont változott, én,a hozzáállásom. Nem féltem,nem tört meg,nem voltam én szomorú se.Mérges voltam,dühös és elégedett.Kaptam egy célt.Egy célt,amin kiélhettem minden fájdalmamat. Vendettát akartam minden áron.
Az ágyon ültem,tisztán és átmelegedve.A hajamat gondosan fésülgettem.Az esővíztől egyébként is bajos hajam összegubancolódott,úgyhogy a talált hajkefével ádáz harcot vívtunk épp,amikor kopogás hangzódott fel.Egy halk szabad jelzést küldtem az ajtó felé. Rögtön nyílt is az ajtó. Steve lépett be rajta.Az ő haja is frissen mosott volt.Egyszerű kék póló volt rajta fekete tréning nadrággal viselte.Lágy mosolyt küldött felém. -Bejöhetek?-kérdezte s felvont szemöldökkel tanulmányozta a kölcsönbe kapott szürke pizsama felsőmet,amelyen piros betűkkel a Brooklyn felirat tündökölt.Mikor először megláttam felröhögtem.Vendéglátónk humora hagyott némi kivetni valót maga után.-Tony.-csóválta fejét,s az ágyhoz lépett.-Hogy vagy?-kérdezte lágyan,majd kezeit összefűzte mellkasán.Idegesen vezettem hajamba a kefét meg is húzva azt.Elfintorodtam,hogy mindig ezt a kérdést teszik fel nekem,ha meglátnak. Jane ledob a Toronyba...Darcy jól vagy? Élve eltemetnek...Darcy jól vagy? Jégóriássá válsz...Darcy jól vagy? Szegény Darcy Lewis..Képtelen vigyázni magára,elvesztette szerelmét és mindig történik vele valami baj.Kezdett idegesíteni. A haj kefém újra beleakadt a hajamba. -Minden fasza.-mondtam morgolódva. Steve elmosolyodott,s kivette a kezemből a fésűt még mielőbb újabb támadást intéztem volna a hajhagymáim ellen. -Add azt ide.-mondta s a hajkefével együtt beült a hátam mögé.A matrac besüppedt alatta. Aztán óvatosan elkezdte kibontani a hajamat. Orromba érdekes illat szállt,nem tudtam megmondani,hogy milyen illat lehetett,de finom volt.Abban biztos voltam,hogy ez nem parfüm,ez Steve aromája. Megszeppenve ültem előtte s szótlanul hagytam,hogy kibogozza fürtjeimet.Érezhető volt a vihar előtti csend és ezt ő is tisztában volt.Tudtam,hogy nem az a kivárós típus,ő elébe megy a dolgoknak.Így is tett. -Elmondod?-kérdezte halkan,s még mindig a hajamon ügyködött.A férfi a gondolataimra volt kíváncsi. Tisztában volt azzal,hogy igenis kattogok. Szólásra nyitottam ajkaimat. Aztán bezártam.Nem találtam szavakat.Végül meg embereltem magam. -Mindig azt hittem,hogy Pietro vonzza a bajt körém,de talán ez sose így volt,talán én hoztam rá azt a sok rosszat.Ahogy ma rád is. -Darcy,ami ma történt az nem a te hibád volt. -Mégis miattam lőtték szét a házadat. Nem mellesleg majdnem téged is.-halt el bűntudattól a hangom.A hajkefe megállt a hajamba.Steve mozdulatlan lett. -Héj.-nyúlt előre az arcomhoz,s maga felé fordított.Kék szeme rögtön az enyémeket találta meg.Nyugalom áradt belőle,ahogy mindig.Elém vetült a kép,ahogy körbe fogják azok.A torkom elszorult. -Nagyon féltettelek.-sírtam fel hirtelen,magam sem értettem a reakciómat,ő Amerika Kapitány,neki a mai csak egy kis esti sétának számított nem egy rodeónak.Szavak nélkül vett ölébe,s mellkasára vont.Ringatózni kezdett.Addig cselekedett eképpen,míg már majdnem elaludtam. Talán azt hihette,hogy ez így is történt,mert beszélni kezdett.Halkan morgott,mintha nem is akarná,hogy meghalljam. -Én is téged.-suttogta.-Nem is érzékeltem a katonákat Darcy...Csak téged láttalak,meg a halántékodnak szegeződött fegyvert.Tudtam,hogy kijutok élve.Rettegtem,hogy téged nem tudlak kihozni. Ígérem megtalálom azt,aki a háttérben van és levadászom.
