Miattad maradnék

• 21 • dorado •

Két földi napig a gyógyulásra koncentrálok, ezért hamar rendbe jön a bokám és hétfőn újra egészségesen megyek az iskolába. Mikor az osztályba érek, még kevesen vannak ott, így Jungkook sincs bent. Leülök a székemre és a többieket figyelem, ahogy együtt nevetgélnek és beszélgetnek. Hasonlít az Aménuszon átélt dolgokra, mivel ott sem volt senki, aki szóba állt volna velem, emiatt megint magányosnak érzem magamat.

Jungkook is megérkezik, pontosan akkor lép a terembe, mikor az óra kezdetét jelző csengő megszólal. Nem köszön senkinek, csak leül a helyére, vagyis mellém. Nem szól hozzám, de már nem is várom, hiszen tudom, hogy nem érdeklem többé, viszont még mindig árgus szemekkel figyel, amit nem pontosan értek miért tesz. Mármint logikusan gondolkodva, ha valami nem érdekel, akkor nem fordítassz rá figyelmet, ő mégis vizslat engem.

-Miért vizsgálsz? - suttogom oda, ugyanis elég kiváncsi szerzet vagyok, ezért is jelentkeztem itinéáriusznak és jöttem erre a bolygóra. Jungkook megriad a hangomtól, mintha mélyen gondolkodott volna, majd rámemeli sötét látószerveit.

-Én nem vizsgállak! - rázza meg a fejét hevesen.

-Biztos? Többször észrevettem, hogy figyelsz, de már nem úgy, mint mikor megérkeztem.

-Svédországból, igaz? - összeszűkíti a szemeit, amitől feszengeni kezdek, de bólintok egy aprót. Kicsit messzebbről jöttem, pontosabban az innen két és fél millió fényévre található Androméda-ködből.

-És Svédországban...? - kezdi, de a tanító ránk szól, hogy legyünk csendben, így szerencsére nem tudja folytatni.

Óra után felállok a helyemről, mert használnom kell a mosdót. Nem szeretek az iskolában üríteni, mert véleményem szerint nem fordítanak elég gondot a tisztításra és enyhe ürülék szag is terjed a levegőben. Pulóveremet a szaglószervemre húzom, hogy ne érezzem az emberek bűzét. Biztos azért szaglik minden a széklettől, mert még képesek is egymásra üríteni végterméküket. Hogy is mondta Jungkook? Szarok rá... Elfintorodom a gondolatra, mert ez egyszerűen undorító.

-Svédországban nem táncolnak, nem tudják mi az a pizza és jégkrém? Miért nem tudtad mi az a randevú és miért fogalmazol mindig úgy, mintha mi egy külön faj lennénk a számodra? - ront be Jungkook a mosdóba, mikor éppen a kezemet igyekszem fertőtleníteni.
Kissé megijeszt a hevességével, mivel elég támadóan közeledik. Összehúzom magam és azonnal az amofonomhoz nyúlok, amit erősen megmarkolok, miközben egészen a falig távolodok. - Válaszolj Jimin! Miért nem tudtál ilyen dolgokat? A hangszereket sem ismerted és a zenét sem igazán... - töpreng el és még közelebb lép.

-Jungkook, bántani fogsz? - kérdezem és feljebb emelem a sokkolóként használható kütyümet.

-Nem, nem akarlak, csak tudni akarom mi folyik itt, mert konkrétan a frászt hozod rám! - rázza meg a fejét.

-Én? Nem is csináltam semmit, te támadtál meg most is, mert egy agresszív faj egyik példánya vagy!

-Látod? Ezt mondom... - emeli meg hangját, amivel újra megriaszt és reflexszerűen a bal bordái alá nyomom az amofont, ami enyhe áramütést okoz. Jungkook rázkódni kezd és még a nyála is kifolyik, majd elterül a földön, én pedig kiszaladok a mosdóból és Yejun keresésére indulok. Nem akartam ezt tenni Jungkookkal, de védekeznem kellett.

-Yejun! Yejun! - kiabálok a szőke fiúnak az osztálya ajtajában megállva, amíg ő nevetgélve beszélget fajtársaival.

-Jimin? Mit keresel itt? - lepődik meg a fiú, majd hozzám jön.

-Gyere velem! - intek neki, majd a mosdó felé kezdek szaladni, ahol Jungkookot hagytam. Nem szólhatok senkinek, mert bajba kerülnék, így csak Yejun marad, akinek remélhetőleg hasznát veszem.

-Mi a fasz történt itt? - ámul el a szőke ember, miközben ájult társát figyeli. - Jungkook, jól vagy? - guggol a fiú mellé és megrázza kissé.

-Jól van, csak elájult és mint látom, a hólyag záró izma is elernyedt a sokk következtében! - biccentek a nedves foltra a nadrágján, az ágyéka körül.

-Jungkook behugyozott? - tekint oda Yejun is. - De várj, milyen sokk?

-Megtámadott és lesokkoltam. - magyarázom el a történteket.

-Megtámadott? Jungkook? Te meg miért sokkoltad le? - értetlenkedik egyre agresszívabban a földi. Újra tenyerembe fogom az amofonom, mert ha kell, gondolkodás nélkül sokkolom őt is és akkor már ketten lesznek, akik húgyban fetrengenek majd! - Jól van, nyugodjunk meg kicsit! - vesz mély levegőt, majd kifújja. Én teljesen nyugodt vagyok, habár Jungkook ájult valója annyira nem tetszik. - Szólok valakinek, hogy rosszul van, aztán hazavisszük!

-Visszük? Tanítás van, nem hagyhatom itt az iskolát! - tiltakozom.

-Jimin, ez a te hibád! Miattad ájult el és miattad tiszta húgy itt minden, szóval most megvársz itt, utána pedig kihozod a cuccait és segítesz hazacipelni! - förmed rám.

-Jól van. - megyek bele. Igaza van, én tehetek róla, de megérdemelte, mert megijesztett.

Yejun visszaér, addigra viszont Jungkook is ébredezni kezd és amíg én elmegyek a táskáinkért, addig valahogy összeszedi magát, viszont még mindig kába és furán is tekintget felém. Hozzájuk érve, Yejunnal felkísérjük a szobájába, de mivel még mindig a vizeletes nadrágjában van, ezért a szőke leveszi róla azt és az alsóját is, a szemeim láttára, majd kimegy a szobából.

Eltátom a számat. Felnőtt meztelen humanoid testet rég nem láttam, csak a sajátomat, de Jungkook teste sokkal lenyűgözőbb. A talpától mérem végig az izmos lábaitól, elidőzve ágyékán, ahol meztelen nemi szerve helyezkedik el. Tudom, hogy izgalmi állapotban növekszik a belé áramló vér hatására, de a földinek még így is méretes pénisze van. Innen haladok feljebb, izmos hasfalán keresztül a mellkasára, amit volt alkalmam látni és érinteni is. Arcára tévednek szemeim és észre veszem, hogy Jungkook kábán, de engem bámul. Érdekes, hogy még mindig ilyen állapotban van. Talán túl erős volt az áramütés és az ő szervezetük nem annyit bír, mint a miénk... Én viszont valami fura melegséget érzek meg a fejemben, amire nem találok értelmes magyarázatot, de úgy érzem, el kell fordulnom, így inkább az ablak felé nézek, majd arcomhoz nyúlok és megtapogatom azt, ami nagyon meleg, tehát elpirultam.

Tudom, hogy az elpirulás tudat alatti folyamatként működik, vagyis amikor kellemetlen, vagy kínos esemény következik be, belső feszültség keletkezik a testben, amely sok ember esetében vörös arccal jut kifejezésre a külvilág felé, de velem ilyen még soha nem fordult elő. Az Aménuszon nem keveredek soha kínos vagy kellemetlen szituációkba, hisz minden olyan logikus.

Kínos lenne az, hogy megfigyeltem Jungkook testét? Nem hinném, hisz azzal semmi baj nincs, én csak tanulmányoztam azt. Az gyógyítók sem pirulnak el, ha meztelen testet látnak. Akkor viszont az lehet számomra kellemetlen, hogy Jungkook látta azt, ahogy végig mérem testét, hét földi másodperccel több időt eltöltve a nemiszerve környékén, de csak kiváncsi vagyok, hiszen az én péniszem nem ekkora. Nincs is rá szükség, hogy nagy legyen, hiszen csak a vizeletet ürítem azon keresztül. Ő talán többre is használja a koitálás miatt, amit még mindig primitív módon űznek. Érdekelne merev állapotban mekkora, de hogyan lehet elérni, hogy izgalmi állapotba kerüljön és erekció jöjjön létre?

Köszönöm, hogy elolvastad!👽