Miattad maradnék

• 7 • capricornus •

Nem sokat beszélek a két földi fiúval, inkább azt hallgatom, ahogy ők társalognak egymással. Nagyon kötetlenek és fura szavakat is használnak, melyek véleményem szerint nem illenek a kontextusba, de mégis megértik egymást. Yejun sokkal többet nevet, míg Jungkook valamivel komolyabb földi, kicsit mogorva is, ez pedig rám nyugtatólag hat, mert a szőke személyisége nagyon idegen az aménusziakétól és számomra túl harsány.

-Jó lenne végre pénzt is keresni a zenéléssel! - sóhajt fel Yejun, erre egyből felfigyelek. Zene?

-Ha jobbak leszünk és megismernek minket, akkor fogunk is szerintem! - mondja Jungkook.

-A buliba nagyon jók leszünk! - vigyorog a szőke.

-Remélhetőleg, de sokat kell még próbálnunk, mert ezt az új számot még nem tudjuk rendesen. - a fekete hajú elhúzza a száját, én pedig ezt a pillanatot választom ki arra, hogy megszólaljak.

-Milyen zene?

-Én és Kook benne vagyunk egy zenekarba! - húzza ki magát Yejun.

-Zenekar? - nem tudom mi lehet az, így kissé értetlenül kérdezek rá.

-Aha, egy rockzenekar. - fordul felém Jungkook. - Én dobos vagyok, Jun pedig basszeros.

Továbbra is értetlenül ráncolom szemöldököm és fogalmam sincs mit beszél nekem a földi, erre pedig rá is érez.

-Hallottál már rockzenét? - kérdezi Jungkook óvatosan. Megrázom a fejem. - Az meg hogy lehet? - döbben le ő is és a szőke is, mire csak vállat rántok. Mégis mit mondhtanék, hogy az én bolygómon nincs ilyen? - Ha gondolod és van kedved, egyszer eljöhetnél az egyik próbánkra. - motyogja a tarkóját vakargatva, folyamatosan az asztalt szuggerálva.

Én menjek velük valahova? Nem szeretnék, hisz nem ismerem őket és az igazat megvallva kissé félek a földiektől. Ők agresszívak és gonoszak. Igaz, eddig ebből semmit nem tapasztaltam, főleg nem ezzel a kettővel, de nem is akarok, mert nem vagyok felkészülve arra, hogy esetleg harcoljak velük.

-Inkább nem. - rázom meg a fejem.

-Ó. Oké. - lehajtja a fejét és fel sem néz egy darabig, amíg Yejun fel nem szólal.

-Te aztán nem sokat teketóriázol apukám! Egyből lekoccoltad a haverom! - mosolyodik el, de egyből befogja a száját, mikor Jungkook mérgesen méregeti. - Bocs Kook, de meg kell hagyni, keményen elutasított! - maga elé emeli mind a két tenyerét és úgy mondja, mintha a fekete bármikor neki ugorhatna.

-Fogd be Yejun! - morogja Jungkook. Nem foglalkozom velük, mert nem érdekelnek különösebben és már mennék is a lakóegységembe, mert lassan jelentenem kell Khijának.

-Szeretnék fizetni! - szólok a földi nőnek, aki bólint és egy kis géppel kezd babrálni a pulton.

-Készpénz vagy kártya?

-Kártya. - mondom és fizetek is, majd felállok és elindulok kifelé az étteremből. Tudom, hogy használnak papírból készült fizető egységet, és azt is, hogy vannak pénzautomaták, melyekből szerezhetek, amit holnap meg is fogok tenni.

-Hé, Jimin! Megvársz minket? - kiabál utánam Yejun, Jungkook pedig ujjával böködi a fiú karját.

-Miért? - húzom fel egyik szemöldököm.

-Hazakísérünk!

-Nem kell. Egyedül is haza találok, tudom hol lakom! - rázom meg a fejemet.

-Nem is gondoltuk, hogy nem tudod...

-Nekünk amúgy is dolgunk van Yejunnal! Szóval, menj csak nyugodtan! - legyint Jungkook, én pedig már ki is lépek az étteremből, ahová biztosan holnap is jövök majd.