Érted Bármit /5/

329 14 11
                                    

Hosszú kihagyás út meg érkeztem az utolsó résszel! Vizsgáim egy részén már túl vagyok. Remélem mostanában majd több résszel tudok szolgálni! Igaz nem lett hosszú, de remélem tetszik majd! :*

Hosszú percek amik már órákba torkollottak. Nem tudom, hogy hány óra is lehet, de az agyam már lesült a helyéről. Időközben az ételt is elfogyasztottuk,amit Sakura hozott be.

De furcsa volt az egész. Sakura ahogy magyarázta százszor jobb volt mint a tanáré. Nem az a megszokott üres monoton! Vitt bele egy kis életet is, de láttam, hogy ő is fáradt!

- Most már érted?

- Igen. - válaszolok - Sakura? Nem tartanánk egy kis pihenőt! Lesül az agyam a helyéről.

- De lehet. Arra gondoltam, hogy mára befejezhetnénk, mert 3 órája ezt nyomjuk.

Rémült fejet vágtam a kijelentésére.ő csak halkan felnevetett.

- Kész végem! - terülök el az ágyán, mert ott tanultunk.

- Ugyan már Sasuke, nem is volt annyira vészes! - nevet.

- Aha persze, te csak tudod - a plafont nézem közben " Hiszen te csak egy barátnak tartasz engem"

~Író~

Beállt közéjük a kínos csend. Sasuke továbbra is a plafont fikszírozta, míg Sakura az ablakon bámult kifelé.

Így telt el pár perc, míg a kínos csendet Sasuke törte meg, hogy felkelt az ágyról és elkezdett pakolni. Sakura alatt az ágy megemelkedett, így a fiúra nézett.

- Már mész is? - kérdi.

- Igen, nincs tovább miért maradnom - néz a lányra - a mára tervezett anyagot átvettük, így jobb lesz ha megyek. - felveszi a vállára hátizsákját.

Sakura is felkel az ágyról. Egy pillanatra kinyissa a száját, de inkább vissza csukja. Sasuke kérdőn pillant rá. Sakura csak megrázza a fejét.

- Kikisérlek!

Sasuke csak bólint egy aprót, majd megindul ki az ajtón a kijárat felé.

" Most komoly ennyi? Itt a vége mindennek? Itt vagyok és nem teszek semmit?? De ha teszek is, vagy jól járok, vagy is Sakura az enyém lesz! Vagy csak tönkre teszek mindent! Nem akarom elveszíteni őt! Még érné kockáztatni? Ez nem hiszem el!"

Az ajtón kiléptek mind a ketten. Sasuke megfordult, hogy elköszönhessen a lánytól.

- Nos azt hiszem, hogy én megyek! Legyen szép napod. - int egyet, majd elindul.

" Nem, nem, nem és nem. Nem akarom, hogy elmenny!"

- SASUKE - szólítsa meg a fiút, aki már az utca közepén jár. Sasuke megfordul és Sakurára néz, aki már előtte is van.

- Igen?

Sakura éhesen tapadt a fiú ajkaira, mint kutya a csontra! Nem akarta el elengedni! Éreztetni akarta vele, hogy ne menjen el, ne hadja őt ott.

Sasuke Sakura heves reakciójára egyet hátra lépett, de gyorsan megtámasztotta magát. Kezeit a lány derekára vezette és úgy húzta közelebb magához.

~Sakura~

" Nem akartam, hogy elmenj! Nem akartam, hogy kisétálj az életemből. Nem akarok csak a barátod lenni! Több akarok lenni"

Nem gondolkodtam, csak cselekedtem. Sasuke nevét kiejtve rohantam felé. Amikor megfordult és kérdezte, hogy mit szeretnék éhesen tapadtam ajkaira. Sasuke derekamnál vont közelebb magához. Ő is megmozdította ajkait. Csókunk leírhatatlan volt. Éhes mégis szenvedélyes. Érezni lehetett a birtoklási vágyat, hogy igen is akartuk.

Szenvedélyes perceket Sasuke szakította meg.

- Sakura - suttogja közénk a nevem - remélem komolyan gondoltad az előbbit! Mert én igen! - néz a szemembe.

Halványan elmosolyodom.

- Ennél komolyabban nem is gondolhatnám! - puszit nyomok ajkaira - Szeretlek Sasuke!

- Én is Szeretlek Sakura, érted bármire képes lennék! Még a flörtölésről is lemondok! - halkan csak felnevetek. Majd megrázom a fejem.

- Arról nem kell lemondanod, max annyi, hogy ne más lányokkal csináld

- Mostantól csak te leszel nekem! - suttogja, majd újra ajkaimra tapad.

VÉGE

SasuSaku - Oneshots - Kívánságok tárháza -Where stories live. Discover now