SasuSaku - Oneshots - Kívánságok tárháza -

Igaz szerelem!

Sziasztok. A történet kicsit szomorkásra sikeredett. A következő rövidebb történetet igyekszem happy endre csinálni! Egy történethez tartozik még egy második rész! Az lesz majd a következő poszt. S lassan, de biztosan érkezik majd a kivánság történet amit kért

FbinTimea

Jó olasást! S szívessen lehet történet kérni. Kívánságok tárháza nyitva áll.

Mi az a szerelem? Vagy, hogy szokott történni? Meglátsz egy neked számodra érdekes személyiséget és puf? Jön Ámor meg lő a nyilával és puf szerelmes leszel? Lehet, nem tagadom, de ritka! S inkább szerelem első látásra! De lehet ő az igazi? Van, hogy igen van, hogy nem! De inkább nem.

Mi kell a szerelemhez? Vagy inkább mi az ami megfog a másik személyiségében? Azért, hogy szeress, esetleg kedvelj valakit tenni vagy mondania kell valamit!

De akkor kérdezhetnénk, hogy mit kellene tennie, esetleg mondania? Mivel lehetne megfogni valakit, hogy felkeltsd az érdeklődését?

Hát mivel nem vagyunk egyformák, így mindenkinél más. Lehet külső vagy belső, cselekedet vagy egy kósza mondat.

Te erről mit gondolsz? Hiszel az igaz szerelemben? S az első látásban?

Ha tőlem kérdeznéd meg? Azt mondanám igen hiszek! Hisz velem is hasonló történt. Amivel felbolygattam mindent körülöttem! Röviden összefoglalva: jöttem vagy inkább taroltam, megváltoztattam az életét és végül eltűntem.

De vajon miért tűntem el? Ha sikerülne erre az egy kérdésre válaszolni elmondanám, de nem tudok. Számomra befejeződött egy fejezet. Vagy is nem csak egy fejezet inkább egy könyv. Van ezután valami? Hát nem tudom. Semmit nem érzek, vagyis inkább furán érzem magam. Fáj a mellkasom, de nem tudom miért. Szomorú vagyok de mégsem. Olyan fura ez az egész!

" Mit történt velem?" - ez az egy gondolat fogalmazódik meg bennem. De semmit nem látok, csak sötétséget.

Egyszer csak egy furcsa fény jelenik meg. Sötét felhők gyűlekeztek az égen, sok ember egy helyt feketében. Valamit körbe állnak és sírnak!

Közelebb léptem, hogy láthassam mi van itt. Majd egyszer csak megszólal valaki!

- Hol is kezdjem? - szólal meg rekedtes hangon - Sakura egy igazán csinos lány volt, s még most is az - pillant a testre - és igazán ügyetlen - pillant a koporsóra - legelső talál...kozásunkor.... is eltarolt, vagy is inkább levett a lábamról.....

S ekkor képkockát jelentek meg a szemeim előtt!

Első évemet kezdtem a tokiói egyetemen. Talán ez a nap volt a legkínosabb és legkellemesebb napom. A nap hétágra sütött. Kellemes napnak indult mármint azoknak akik nem aludtak el mint jómagam. Én az egyetemre rohantam. Miért is ne szépen süt a nap én meg rohanok? Ki érti a mai fiatalokat!

Voltam annyira ügyes, hogy előző este semmit nem aludtam. De miért is? Hát annyira izgatott voltam az első nap miatt, hogy nem jött álom a szememre. Így csak reggel aludtam pár órát. Így másnapra sikerűlt is elaludnom. Kapkodással indultam meg az egyetem kapui felé, aminek ára is lett. Az egyetem előtt szó szerint letepertem egy fiút. Vagy inkább ledöntöttem a lábáról? Kinek, hogy tetszik szaladtam nem figyeltem így neki szaladtam és elestünk mind a ketten. Ő a földön feküdt én pedig rajta. S ha nem lenne elég, hogy neki szaladtam nem még a kávém is kiömlött ami az ingjeinken kötött ki.

Az egész színdarab az egyetem előtt játszódott le több hallgató előtt. Gondolhatjátok mennyire lehetett kínos az egész szituáció? Nagyon, de ennyi még nem elég. Miért ne tegyük még kínosabbá.