SasuSaku - Oneshots - Kívánságok tárháza -

Érted bármit /4/

Sziasztok! Meghoztam a következő részt Sasuke szzemzögéből! Nem lett túl hosszú, de attol remélem tetsszik majd!

Egy kis info! De darabig nem tudok részeket hozni. ☹️ Lesz pár hét kiesés! De igyekszem hozni! Kellemes hétvégt és olvasást! 😘😘

Mi az ami megváltozott? Miért van, hogy nem találom a megfelelő szavakat?

Hetek teltek el! Sakura egyre közelebb került hozzám, de mégis úgy érzem egyre messzebb sodor az ár tőle!

Nagyon boldog vagyok, hogy megismertem őt! Teljesen másmilyen mint a legtöbb lány. Erős és határozott! És ez nagyon széppé és vonzóvá teszi. Aranyos mégis szexi a maga módján.

Az elmúlt két hétben figyeltem fel rá! Mióta tudom, hogy másként tekintek rá és nagyon is vonzódom hozzá nem töltök vele annyi időt mint másfél hete. Naruto is kérdezte, hogy mégis mi van velem?

Hogy eddig jól megvoltunk beszélgettünk, most meg nagyon semmi. De akkor mégis mit tegyek, hogy ne másszak rá?

Mert igen! Vele nem csak flörtölnék! Magam mellett akarom tudni, azt szeretném, hogy az én barátnőm legyen! Más ne nézhessen rá! Reggel vele kelni, a napot együtt tölteni

Azóta még több lányt szédítettem, hogy ne gondoljak rá.

Nem tudom kit keresett, de csak azt láttam, hogy folyosóról folyosóra jár, keresve valakit! Így hát oda mentem hozzá

- Mégis hol vagy? - szólalt meg.

- Kit keresel? - szólaltam meg mellettem. A hangomra ugrott egyet.

" Hopp! - nevet - nem akartam meg ilyeszteni"

- Áhh. - ijed meg, én csak nevet. Oldalra fordítsa fejét és rám pillant - Sasuke ez nem volt vicces! - üt vállba!

- Szerintem viszont igen! - kuncogok! - Viszont kit keresel?

- Oh! Téged!

- Engem? - lepődök meg. - Ugyan miért?

" Vajon mit szeretne?"

- Hát öhmm.. - keresi a megfelelő szavakat.

- Igen? Mi lett Sakura? - hajolok közelebb. Ő csak félre pillant. - Elvitte cica a nyelved? - kérdem meg incselkedve.

- Hé ez nem vicces! - néz bele a szemembe!

Egy szinten voltam vele. Ajkaink pár centi választotta el egymástól.

" Komolyan, úgy megcsókolnám! De nem lehet!"

- Sakura? - vonom fel egyik szemöldököm.

- Igen? - rázza meg a fejét.

- Mit szerettél volna?

- Oh igen! A töri tanárunk mondta, hogy kövi héten doga és jó lenne ha tanulni veled, hogy átmenny.

" Miért is ne? Addig is vele lehetek! De biztos jó ötlet ez? Képes vagyok megálljt parancsolni magamnak?"

Hátrébb lép két lépést!

- S, mikor gondoltál tanulni? - kérdem.

- Minél előbb! - mondja - Neked mikor jó?

- Nekem ma is jó! Neked?

- Jó lesz! Ha előbb elkezdjük könnyebb lesz majd később. - megfordul s elindul. De én ugyan ott állok őt nézve. Mivel nem hallja, hogy megyek utána így megáll s hátra fordul - Te nem jössz?

- De - vágom rá - de megyek. - s elindultunk mind a ketten.

Az utunk Sakurához vezetett. Az úton jókat beszélgettünk! Kezdett már hiányozni, Sakura társasága, mosolya és ő maga is. A házához érve beléptünk az ajtón. A szüleinek köszöntünk, majd a szobájába mentünk!

A szobába lépve, kellemes érzés fogott el!

- Nos foglalj helyet! Addig én mingyárt jövök! - mondja majd lerakja táskáját, s kilép az ajtón.

A szoba átlagosnak mondanám! Ágy, szekrény asztal és szék! Ami kell megtalálható!

Pár perc várakozás Sakurára. Mikor vissza ér egy nagy tálca van a kezében. A székről felkelek, s elveszem tőle!

- Köszi - mosolyog rám.

- Ugyan nincs mit! - rakom le az asztalra - De mire fel?

- Ha éhesek lennénk - vonja meg a vállát majd leül mellém az ágyra. - Kezdhetjük?

Én csak bólintok.

A következő része már az utolsó lesz!