Hanna és Kornél története ¦ Szünetel

1. rész

Egy hete volt az iov döntője. Amit megnyertünk. A verseny ahol megismertem Mátét, a legkétszínűbb embert. Ahol rengeteg új barátot szereztem ami az elmúlt 1,5 év után nagy lépés volt. És ott ismertem meg életem szerelmét. Kornélt. Megbeszéltük hogy a verseny után is együtt leszünk. Majd ott alszunk egymásnál. Na igen. Ez így is történt. De mivel apának még mindig nem sikerült teljesen beletörődnie ebbe a Kornél dologba neki kell itt aludnia először. Ami holnap lesz. Az egész Szirtes csapat itt lesz hogy tudjunk velük beszélni. Mivel eljön az egész fekete csapat. Az egész. Itt lesz Csenge, Bence, és Zoli is. Meg persze Kornél is. Természetesen csak Kornél fog itt aludni, de legalább láthatjuk a többieket is. Alvás előtt lementem köszönni apának.
- Megyek aludni. Jó éjt.- mondtam fülig érő szájjal.
- Vajon mitől vagy boldog? - kérdezte irónikusan apa.
- Már nagyon várom a holnapot - ujjongtam.
- Elhiszem. Holnap találkozok először a lányom barátjával - sóhajtotta gondterhelten.
- Apa. Ne aggódj már! Amúgy is itt lesz a nagyi is. - na igen. Ahogy nagyi megtudta hogy jön Kornél közölte hogy ő is jön. És ebbe nem volt beleszólásom. Természetesen.
- Igazad van. Na és hol fog aludni Kornél? - ahaa. Értem én. Félti a lányát. Na akkor kezdjük.
- Apa! Az én szobámba! És nem száműzzük a kanapéra!
- De Hanna... - kezdte
- Szóljak a nagyinak? - ,,fenyegettem" meg mivel tudom hogy nem állna le vitatkozni a nagyival ezzel a témával kapcsolatban.
- Na jó legyen. - sóhajtott egy nagyot.
- Én inkább megyek aludni. Jó éjt! - próbáltam kerülni a témát és gyorsan elhúzni.
- Jó éjt Hanna!
Egyébként Kornéllal minden nap beszéltünk telefonon. Holnap végre élőben láthatom. Alig tudtam elaludni. Aztán nagy nehezen elnyomott az álom.