Hanna és Kornél története ¦ Szünetel

8.rész

Elmentünk mégegyszer a csúszdaparkhoz, egy másik medencéhez ahol kevesebben vannak és a barlang medencébe is mentünk. Éppen  a barlang medencében úszkáltunk amikor Lóri ki indult a medencéből.
- Elmentem mosdóba - szólt.
- Én megyek inni - mondta Csenge.
- A csúszdaparknál vannak a táskák valamelyikben találsz vizet - magyarázta Dóri.
- Oké, köszi - mosolygott Csenge.
Nem igazán szenteltünk túl nagy figyelmet annak hogy egyszerre indultak el. Úgy döntöttünk hogy vissza megyünk a csúszdákhoz és mivel oda raktuk a cuccainkat és a mosdó is arra van gondoltuk hogy majd akkor szólunk Lórinak és Csengének. Amikor elindultunk a folyosón észrevettük őket, egymással szemben álltak és mosolyogva beszélgettek. Aztán olyan történt amire nem számítottunk. Lóri magához húzta Csengét majd megcsókolta. Te jó ég! Összenéztünk majd a lányokkal egyszerre visítottunk fel. Csenge és Lóri felénk kapták a fejüket majd amikor megláttak lefagytak.
- Úristeeen - visítottam.
- Mióta? - lelkendezett Bernadett.
- Tudtam én - bólogatott Veronika.
- Ez annyira jó - mosolygott Dóri.
- Lányok, sajnálom hogy nem mondtam de én se voltam benne biztos - rázta a fejét Csenge.
- Nem lényeg - intette le Veronika - de mikor történt?
- Erről még mi sem tudtunk - mondta Zsombi.
- Igazából verseny után rengeteget beszélgettünk és rájöttem hogy szeretem - mosolygott elpirulva Csenge - és ő is engem. Csak nem tudtuk hogy mondjuk el. Vagy hogy mit szóltok hozzá - magyarázta.
- Nagyon örölünk - mosolyogtam.
- Akkor jó - sóhajtott Lóri majd megfogták egymás kezét.
- Úgy látszik ez a verseny elég közel hozott néhány embert egymáshoz - mosolygott Kornél.
- Az biztos - bólogattam - ha valaki nekem ezt akkor mondja amikor elindultam a versenyre akkor sürgősen tárcsázom a diliházat. - mondtam mire a többiek elröhögték magukat.
- Ne aggódj én sem hittem volna el - nevetett Csenge.
- Mi se gondoltuk volna hogy ilyen jó barátokat szerzünk - mondta Veronika.
- És még azt mondtátok hogy a verseny alatt nem születhetnek barátságok - rázta a fejét Karesz.
- Az a két hét szerintem tényleg sok mindent megváltoztatott - bólogatott Bence.
- Én se hittem volna hogy Kornélnak lesz barátnője. Nem hogy egy versenyen - mondta Zoli mire felröhögtünk.
- Kösz - röhögött Kornél.
- Nem hittem volna hogy egyszer kiszakadunk a gép elől - szólalt meg Isti - és tök jó hogy megtörtént. - Kareszék bólogattak.
- Tényleg több dolog történt velünk ebben a két hétben mint mással egész nyáron - mondtam - és Csengének van mit mesélnie - vigyorogtam.
- Otthon mindent elmeséltek - nézett Csengéékre - de lassan mennünk kéne - mondta Dóri.
- Szerintem is - bólogattam.
Vissza mentünk az öltözőkhöz gyorsan átöltöztünk majd elindultunk haza fele. Kornél és én és Csenge és Lóri is kézen fogva sétáltunk. Nagyon örölünk nekik. Mostmár biztos. Senkivel nem történt ennyi minden mint velünk két hét alatt. Életem legszebb két hete. Otthon meg azért kifaggatjuk Csengét.

Sziasztok! Tudom ez egy kicsit rövidebb rész lett, de remélem tetszett. És azt is hogy ez a páros is tetszik. Kérlek írjátok meg kommentben a véleményeteket hogy tudjam jól döntöttem-e amikor ezt megírtam. Lehet mostanában kicsit megrövidülnek a részek (kb. olyan 200 szóval lesz kevesebb szóval lehet csak nekem tűnik fel) amit nagyon sajnálok de mostanában így jöttek össze a részek. Remélem így is tetszeni fognak. Jó olvasást!

Csenge