Akkor foglak szeretni, ha.....

Durva

Azt kívánom bár sosem ébredtem volna fel. Az álmom ezerszer szebb volt, mint a valóság.
Jungkookról és rólam álmodtam, arról, hogy megkéri a kezem a Disneyland-i óriáskeréken.
Hmm , nagyon édes volt , még bókolt, szeretgetett és mindent megtett értem. Egy kicsit férfiasabb is lett, amitől majdnem felizgultam a valóságban is. De sajnos semmi sem így lett , mi a francnak kelett felkelnem.
A valóság fájdalmas.

Arra kelett felébrednem, hogy Jungkook nincs mellettem ,helyette az osztályfőnök ült egy kis széken az iskola orvosiban.

-Jimin jól vagy?-kérdezi miután sikerült felülnöm. Kábultan néztem a tanárra utána bólintottam.

-hogy kerültem ide?-kérdezek vissza fáradt hangon.

-elájultál , aztán Namjoon behozott az orvosiba. Azt mondta Jungkook mondott neked valamit , te pedig csak úgy összeestél, majnem egymásnak mentek, de sikerűlt megakadályoznom.
Ha megint bánt nyugodtan megmondhatod.-iramosan lökte a szavakat felém, aminek a felét fel sem fogtam .
Kezemre teszi sajátját és nyugtatóan mosolyog rám.

-ki az a Namjoon?
És nem, nem bánt , csak a szavak amiket hozzám vág nem bírom elviselni , mert egy gyenge szar vagyok-mérgelődök és könnyeimet tartom vissza.
Itt nem Jungkook a hibás , hanem én, amiért még mindig elhiszek minden zagyvaságot , amit ő mond.

-az osztálytársad-forgat szemet -egyébként meg nem vagy szar , csak érzékeny ember vagy és ezzel nincs semmi baj. Az a szemét ,aki ezt kihasználja és csak megbánt, ők az igazi reménytelen alakok, akikből nem lesz normális ember, mert Isten megbünteti őket a bűneik miatt .

-köszönöm-törlöm le a könycseppjeimet , mert időközben mégis elkeztek szállingózni.
A tanárnő, olyan , mint ha a második anyukám lenne, nagyon kedves és szeretem ezt az oldalát, ha kell akkor csúnyán is beszél és nem érdekli mások kinézete csak segít másokon és semmit nem kér érte cserébe.

-nem kell megköszönni szívesen segítek neked , mert nem szeretném látni megint , hogy szenvedsz.
Ha kell segítség nyugodtan szólj.

-igazából lenne valami.
-mondjad -bólint , miszerint hallgat.

Nem tudom elmondjam e neki milyen kapcsolatban állok Jungkookkal , de úgy érzem kell egy másik személy véleménye is, aki nem az anyám.
Végűl mindegy, mert ha megutál csak beáll a sorba a többi közé, szóval nincs mit veszítenem.

Ami sosem volt, azt nem lehet elveszíteni.

-én Jungkookkal valamilyen kapcsolatban állok, de hogy mi van köztünk nem tudom.
Egyszer kikészít, majd kedveskedik velem és persze ezután azt hiszem kedvel, de utána megint gonoszkodik , ami kurvára szarul esik.
Nagyon furcsa érzelem ingadozásai vannak és emiatt sokszor pofára esek.

-hmm , szerintem nincs tisztába azzal mit tesz veled , majd a végén addig csinálja, míg el nem veszít és sajnos akkor döbben rá , amikor már nem lehet helyre hozni.
Sok esetben ez történik.
Világosísd fel mi lesz a következménye, ha így folytatja veled.- bólintok. Teljesen igaza van.

De ..nekem nem szabad lépnem , mert Jungkooknak kell. Ha viszont nem tesz értem semmit , fel kell készülnöm rá, hogy feladjam a szerelmét és tovább lépnem.
Többet nem szabad sírnom miatta.
..........
Még öntött belém egy kis lelket kedvenc tanárom és amikor úgy éreztem elég jól vagyok visszamentem a terembe és figyelmem kívül hagytam Jungkookot.

A következő szünetben vagyis a 3.óra utániban , szóval az első két órát hagytam csak ki, de ez már mindegy.
Egy fiú odajött hozzám, akit még sosem láttam.

-Jimin jobban vagy már, mert elég sápadtnak tűnsz még?-kérdezi mosolyogva, kis mosolygödröcskékkel arcán.

-már jól vagyok , de ki is vagy te?-kérdezem , mire jóízüen felnevet.

-Namjoon vagyok, én segítettem- 'O' alakot vett fel a szám , áh Námjoom....biztos. tudja a görcs, tényleg nem láttam még.

-új tanuló vagy, mert sosem láttalak-megint csak felnevet, mire szemöldök ráncolva figyelem reakcióját.

-ez érthető, hogy nem ismersz fel, de nem vagyok új tanuló.-rázza fejét-
Tudod én vagyok az a srác, aki a leghátsó padban űl- mutat rá helyére- és én voltam az akinek fekete haja és vastag keretes szemüvege volt, vagyis én is nyomorék voltam, már megbocsáss.
Miattad megváltoztam , te adtál nekem reményt, hogy megváltozhatok.
Kontaklencsére cseréltem szemüvegem és ezüstre a hajam, így mostmár emberszámba vesznek , szóval köszönettel tartozom.
Köszönöm és szeretném , ha barátok lennénk- mosolya most sem olvadt le arcáról, kezét nyújtva felém , kéri , hogy legyek a barátja.
Végül is semmi rossz szándékot nem látok tettében és elég szimpatikus is, ráadásul bevitt az orvosiba ezzel felidegesítve Jungkookot, szal' miért ne lehetnénk barátok.

Én is elmosolyodom , majd kezet rázok vele.
-legyen, barátom.

-király, akkor legyünk jóban és segítsük egymást.-mondja Nam. Hmm Nam , ez tetszik , ráadásul rövidebb is és nem fáraszt le legalább, mikor kimondom a nevét.

-rendben.

-brühühű ,barátom- mondja Jungkook elvékonyított hangon, mire mindketten felé fordulunk.
Valahogy gondoltam, hogy ennek a démonnak mindenhol ott kell lennie.
El se ment. Végig hallgatta a beszélgetésünket.

-hála az égnek, hogy befejeztétek, mert már nem bírtam volna tovább és leokádtalak volna titeket.-vigyorog gúnyosan.

-nincs jobb dolgod?-kérdezem tőle idegesen.

-De. Megdugni téged-mondja szemtelenül, de azért csak elpirulok és ezzel torkomra forrasztotta a szót.

-ne légy seggfej és fogd be a szád , mert gusztustalan vagy-mérgesen szól közbe Nam.

-és ha nem ,bazdmeg. Nincs közöd hozzá- feláll a másik és ujjával megböki az ezüst mellkasát.
Ajaj,ebből bunyó lesz.

-Beverem a képed.

-próbáld meg-tartsa oda az arcát Kook , mire sóhajtva, de közbeszólok mielőtt Nam megtalálja ütni.

Felállok én is ,tenyerem Jungoo arcára teszem, mindketten meglepődnek.
Minden figyelmem neki szentelem , elkezdem cirógatni arcát, amibe engedelmesen belebújik, másik kezemmel leintem Namot , hogy hallgasson.

Közel hajolok Jungkook füléhez és belesuttogok...
- ha kibirod egésznap csendben és jó fiúként viselkedsz, akkor azt tehetsz velem amit akarsz az ágyban.- elhajolok tőle és csábosan rámosolygok. Tettemre csak nyel egyett és bólint, ezután megpaskolom az arcát és visszaűlök a helyemre, mert mindjárt becsengetnek.

...........

A nap további részében Namjoonnal hülyéskedtünk és jobban megismertük egymás nyomorék személyiségét, és mostmár nyugodtan kijelenthetem, hogy van egy barátom , aki remélhetőleg nem fog átverni.

Jungkook pedig engedelmeskedett és nem tett semmi rosszat, de akkor miért mond nekem olyan dolgokat?

Nem értem ?..., ha ennyire kívánja a testem, hogy egy percről a másikra engedelmessé válik és megteszi amire kérem, akkor miért nem akar velem lenni és ezzel megkönnyíteni mindkettőnk dolgát.

Boldogok lehetnénk együtt, én nem hagynám el, vigyáznék rá, ahogy a balesetekor is tettem.

Hiába vannak szörnyű pillanataim vele, sőt a legtöbb csak fájdalmas emlék, mégis belészerettem , mégsem utálom meg a szavai miatt, amiket felém intéz, mert nem ezt a részét szeretem, hanem a gondoskodó, család szerető , engedelmes és aranyos Jungkookot szeretem.

De nem szabad még kimutatni szerelmem , ez az egyetlen dolog amit meghagyok neki , hogy előbb vallja be. Bármit megadok neki , de a "szeretleket "neki kell előbb kimondani.

Ha viszont nem teszi meg és ugyanúgy teszi a seggfej énjét , akkor elnyomja a szeretetem felé és ezzel megkönnyíti a dolgom , hogy lassan kiszeressek belőle , viszont fájdalmak nélkül nem úszom meg.

De az estére terveim vannak, miszerint megleckésztetem durvasága miatt, és ehhez szükségem lesz az övemre a nadrágomban.