A nevem Aoi Katsimi, azt hittem egy tök átlag, képességgel rendelkező, család utáló vagyok, de nem annál több. Egy nap, furcsa dolog történt velem, ha tudni szeretnétek, hogy mi az, akkor olvassátok a könyvet!
Ez a rész egy kicsit vissza repít, Aoi valódi múltjába, és a falkák múltjába egyaránt
!!!Figyelem!!!
- Kincsem... - ül le a lánya mellé egy nő. - Miért nem játszól a farkas kölykökkel? - simogatja a hátát.
- Velük nem lehet sohasem beszélni... - húzza fel a lábát a kislány. - Miért nem lehet mindig itt Yoko- san? - néz az anyjára. - Ő olyan jókat szokott mesélni, a faluról, a csatákról, és a falkák történetéről! - állt fel az anyja mellől majd a kezét az erdő felé mutatta.
- Aoi, kincsem... - húzza az ölébe lányát. - Te nem az elveszettekhez tartozol, ha nem ide, az Északi falkához.... - mondja az anya, majd egy puszit ad a gyermeke homlokára.
- Anyádnak, Hayashi- nak igaza van kincsem... - ült le melléjük a kislány apja. - És holnap tudod, hogy mi lesz? - hajolt közel a lányához a Nyugati Falka vezére, Katsuki.
- A Tavasz jövetelének ünnepe... Tudom, nem vagyok kicsi! - duzzog be Aoi. - De én még nem vagyok fáradt! Én kalandozni akarok Tamaki- val! - támaszkodott meg anyja karján Aoi.
- Tamaki is már biztos alszik, neked is aludnod kell... - kezdi el Aoi orrát simogatni az anyja. - És holnap úgy is találkoztok... - adott a már szinte alvó lány homlokára egy puszit, majd az apja is.
- Jó éjt, kis hercegnőm... - válik el a lányoktól Katsuki. - Kirishima, mehetünk egy kis meg figyelő útra? - kérdezi a sárkány fiút.
- Aha, hát persze! De nem tudok meg szabadulni ezektől... - emeli fel a karjait, majd néhány farkas bukkan fel az ölében.
- Nektek meg hol az anyátok, na, húzás aludni! - térdelt le a kölykökhöz, majd azok egy szempillantás alatt ki másztak a fiú öléből, majd a barlangba vették az irányt.
- Köszi, Bakubro! - állt fel a sárkány fiú, majd át változott, hogy Katsuki- val el mennyenek körül nézni a környéken.
- Nos, kis hercegnőm, anyád egyetlen szeme fénye... Jó éjt... - tette az ágyába Aoi- t Hayasi.
- Anya... - ragadja meg anyja köpenyét a lány. - Mesélsz a falkák régi legendájáról...? - kérdezte a kislány.
- Réges-régen... - kezd bele az anya a legendába. - Amikor még víz sem volt, és a fák sem zöldültem, akkor jelent meg az első ember, majd hirtelen egy csapásra, inden zöld lett. Tudni illik, hogy mielőtt az az ember nem jelent meg a földön, az előtt a démonok uralták az egész földet. Ahogy meg jelent az első ember, vele meg jelentek az első állatok, mindenből kettő. Egy nőstény, és egy hím. A démonok ezt nem hagyták szó nélkül, ezért meg támadták az akkor egyetlen embert, aki nem volt elég erős ahoz, hogy meg védje magát, ezért a természetet kérte meg arra, hogy küldjön neki védelmezőket, akik meg védik, és hűk lesznek hozzá. A természet így is tett, de kettő helyett, négy farkast küldetett, akik Északról,
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
