A királyfi menyasszonya (Befejezett)

👑Huszonharmadik fejezet👑

Igor pov.
Oliver napokig csak aludt, de ezúttal egy percre sem mozdultam el mellőle. Amikor végre magához tért a Doki azonnal feljött, hogy megnézhesse őt.
– A jó hír az kedves hercegné, hogy életben maradsz, a rossz viszont az, hogy nagyon rossz állapotban vagy és e miatt most napokig fog tartani a felépülés. Enned kell és pihenned, amíg a sebek teljesen be nem gyógyulnak és...várjunk csak! – motyogta és a halló készülékevel elkezdett vizsgálni valamit. Kíváncsian léptem közelebb és Doki hirtelen felugrott.
– Híja! Ez aztán a csoda! – ujjongott mire Oliver kíváncsian nézett rá, én pedig értetlenül felálltam.
— Mi az? — kérdeztem, mire Doki a kezembe adta a készüléket és mutatta, hogy mit hallgassak. Teljesen leblokkoltam, ugyanis Oliver hasából, apró, ütemes szívdobogást hallottam.
– Ez...ez... — motyogtam döbbenten.
– Az bizony felség! Egy magzat, férjed egy kisbabát hord a szíve alatt. — mosolygott a Doki.
— De...de ilyen állapotban...nem kellett volna már...elvetélnem... – suttogta Oliver.
– Ritka erős baba lehet, másrészt hallottam olyanról, egy babát védelem veszkörbe, ezt hivjak magzatvíznek. A baba most is ott van és egészsegesen ver a kicsi szivecskéje. Tehát már legalább két hónapos lehet. – Doki izgatott volt, én döbbent, Oliver pedig elkezdte a hasát simogatni és mosolygott, ez engem is arra késztetett, hogy mosolyogjak.
– Babánk lesz. – suttogta meghatódva.
– Igen, édesem. Babánk lesz. Most már rád is és rá is vigyázhatok. – pusziltam meg az arcát, majd lehajoltam és a hasára is nyomtam egy puszit. Oliver kicsit feszültnek tűnt. Mosolygott, de éreztem, hogy nem mondd el valamit.
– Kincsem, valami baj van, érzem. Mondd el mi az! – kértem őszintén, míg az arcát simogattam.
— Én...hallottam a rablókat...azt mondták, hogy a királynő rendelte el az elrablásomat. – mondta lesütött szemmel. Azt hiszem ezzel minden tiszteletem az anyám iránt meghalt, szeretni eddig se nagyon szerettem, de most mindennek vége. Meghagytam Dokinak, hogy maradjon itt vele, én pedig felkaptam a kardomat és elindultam kifelé. Ezt most nem fogja megúszni, azt garantálom!