Barátok Extrákkal

Harmadik rész

-És hogy telt a nyaratok csajszik? -kérdezi Elena. Ő az egyik legjobb barátnőm és alig vártam már, hogy találkozhassak a lányokkal mert körülbelül kétszer láttuk egymást egész nyáron.

Elmeséltem nekik, hogy mi voltunk Olaszba a családdal, és ők is elmondták, hogy mi jó történt velük a nyári szünet folyamán. Persze beszéltünk cseten de hát azért nem írtunk le minden egyes pillanatot. A másik barátnőmet Milának hívják amúgy.

-Láttatok,hogy Maxim milyen menő lett? -kérdezi Elena, egyből elkezdtem piszkálni a körmöm a neve hallatán. Elena is helyesnek találja de neki annyira nem jön be mint nekem. A lányokkal mindent megosztunk és tudják,hogy mennyire tetszik nekem Maxim.

-Mizu van Aria? -kérdezte Mila,
biztos észrevette, hogy a fejem le van hajtva és nem nagyon figyelek arra amit mondanak.

-Jah nincs semmi csak tudjátok Maxim.. - húztam a szám, nem merem elmondani, ami ma reggel történt. Fogalmam sincs miért de mi van ha hülyének néznek, hogy még mindig kétszer gyorsabban ver a szívem mert Maxim hozzám szólt, tuti nem így van és megértenék de én így érzem.

-Történt valami vagy mért vagy ennyire...ilyen? -kérdezte Elena és én meg harapdálni kezdtem a számat mert megláttam, hogy Maxim bejött ugyanarra a folyosóra. Nem nézett rám de sebaj.

Mielőtt megszólaltam volna szerencsére a csengő megszólalt jelezve, hogy nekem mennem kell angolra. Útjaink a lányokkal szétváltak és odaálltam az ajtó mellé és vártam, fejemet lehajtva.

-Szia,Aria igaz? -egy ismeretlen hang szólt hozzám és felemeltem a fejem, hogy megnézzem ki az.

-Öhm igen és téged hogy hívnak? -kérdeztem illedelmesen és rámosolyogtam. Egy velem egymagasságú fiú állt velem szembe, szőke haja középen el van választva.

Nem néz ki rosszul,sőt.

-Levi vagyok, új vagyok és egyedül az osztályból a te nevedet láttam kiírva egy papírra. -mondja és elgondolkozok, hogy milyen papírrol beszél de rájövök, hogy a tavalyi matek versenyről még fent maradtak az oklevelek a falon.

Mosolyogtam rá még egyszer és megígértem neki, hogy suli után körbevezetem.

Miután elmondta, hogy hova valósi és, hogy miért jött ebbe a suliba körülnéztem, hogy nem jön-e már a tanár mert már 10 perce becsöngettek és ekkor megállt a tekintetem Maximon aki engem nézett.

Valaki hívjon mentőt mert én mindjárt összeesek, itt helyben.

-

-Sofia ha már ennyire beszél akkor tessék már megmondani, hogy mi a válasz! -mondja a tanár türelmetlenül.

-6,5 -egyből rávágta és a tanár sóhajtott egy nagyot.

-Te tényleg ilyen hülye vagy, vagy csak megjátszod magad? -kérdezte Maxim tőle, mekkora egy paraszt.
Ránéztem egy ilyen 'fogd be a szád te sem vagy okosabb nézéssel' és ő erre rám mosolygott a szép fehér fogaival.

Na jó mostmár kezdem azt hinni, hogy ez a nap csak egy álom, megcsíptem a bőrőm, hogy teszteljem de nem, nem álmodom.