Barátok Extrákkal

Tizenegyedik rész

-Beszélhetnénk? -kérdezi Maxim.

-Hát most elég elfoglalt vagyok, ahogy látod. -mondom neki és közbe Levire nézek.

-Hát én meg ezt pont leszarom. -mondja és megfogja a kezem.

-Hé engedd már el! Nem látod, hogy nem akarja? -áll fel Levi a székből.

-Oh bocsánat, akkor kérjek tőled engedélyt? -kérdezi röhögve Maxim és a szarkazmus csak úgy folyik ki a szájából. Még mindig a kezemet szorítja és már kezd egy kicsit fájni.

-Hagyd békén! -mondja Levi és látszik, hogy már elég dühös. Egyszer csak azt érzem, hogy Maxim elengedi a kezem és odasétál lassan Levi elé. Levi meg sem mozdul csak néznek egymásra.

-Na idefigyelj. Attól még, hogy új gyerek vagy az nem azt jelenti, hogy nem verhetlek agyon. -mondja Maxim és ettől egy kicsit megrémültem. Ebben a mondtatban tisztán hallatszódott, hogy komolyan gondolja.

-Oh most meg kéne ijednem? -kérdezi Levi semmi félelmet nem mutatva. Mért provokálják egymást?

-Elég lesz már! Nem oviban vagytok! -mondom de rám se figyelnek. Nagyon félek, hogy komolyan megüti Levit. Alapból miért Levit pécézte ki magának?

-Állj már arrébb baszki, most is csak az útban vagy. -néz rám Maxim. Na ez nagyon szarul esett. Érzem, hogy mindjárt sírni kezdek de nem fogom ezt az örömet megadni neki.

-Hogy beszélsz vele- kezd bele Levi és erre Maxim az öklével állkapcson vágja. Mi a -

-Úristen Levi. -szaladok oda de ő feltartja a kezét jelezve, hogy nincs baj. Kiegyenesedik és néz Maximra.

-Gyere már Levi, ne süllyedj le az ő szintjére. -kezdem elhúzni a kezét és végre engedi magát. 

Nem akartam, hogy tovább tartson ez mert kitudja, hogy hová fajultak volna a dolgok. Elég az is, hogy szegényt megütötte, mit képzel magáról, hogy csak így random megüt másokat.

-Gyere kérjünk az ebédlőből jeget, biztos van ott. -mondom Levinek és ő csak bólogat. Jó, hogy még nem tört el az állkapcsa, elég nagy volt az ütés.

-

-Nagyon sajnálom. -mondom Levinek miközben a jeget lassan az állához vezetem és tapogatam ott is lágyan. Nem akarom, hogy ez is fájjon neki.

-De hát miért? Te nem csináltál semmit! Maxim meg egy idióta. -mondja és erre elmosolyodom. Nem akarom inkább mondani neki, hogy biztos azért ilyen vele Maxim mert féltékeny.

-Remélem mostmár jobb egy kicsit. -mondom és elveszem onnan a jeget.

-Hát kicsit. -mondja és feláll a székből. Felállok én is és ránézek. Komolyan nagyon rosszul érzem magam az egész miatt, megtudtam volna állítani, közéjük léphettem volna..de féltem Maximtól. Féltem a szavaitól és a haragjától.

-Tényleg nagyon sajná- kezdek bele és érzem Levi ajkait az enyémen.