Barátok Extrákkal

Kilencedik rész

-Én nem élvezem szóval add vissza légyszíves. -mondom és ez volt életem legnagyobb hazugsága. Nem merem elmondani neki, hogy érzek iránta. Hogy már mióta akartam ezt a pillanatot, csak mi ketten..

-Vedd el akkor. -mondta és már a türelmem mindjárt elfogy. Nem akarok igazolatlant kapni, mondjuk lehet azt fogok kapni.

-Ne már légysziii. -nyögöm és a telefonomat az arcom felé irányítja. Felnézek és már majdnem elkapom mikor elrántja.

-Rohadj meg -ezzel arrébb lököm és már majdnem az ajtónál vagyok mikor elkapja a kezem ezzel megállítva. Mielőtt megfordulhattam volna ő ott termett mögöttem és éreztem valami meleget a fülemnél.

-Csak szépen kell kérni. -sugja a fülembe és a rekedtes hangjától felállt a szőr a hátamon. Nem válaszolok semmit hanem várom, hogy mi lesz a következő mozdulata.

Mindkét keze becsúszik az én kezem közé és ha lenézek már látom a kezét előttem.

Úristen olyan közel áll mögöttem, már a levegőt is hevesebben veszem. Elveszem a telefont a kezéből és várom, hogy vegye el a kezét de nem. Összefonja a kezeit és közelebb húz magához.

-Mm nagyon jó illatod van. -suttogja miközbe az orra a nyakamon van.

-Maxim. -fújom ki a levegőt.

-Igen? -kérdezi mintha semmi különös nem történne. Még mindig ugyanúgy állunk,ő a hátam mögött és a keze körülöttem.

-Mennem kell. -mondom gyorsan és a kezét leveszem magamról. Kifutok a szertárból és egyből a mosdóba megyek. Bemegyek egy wcbe és magamra zárom az ajtót.

Te jó ég ,mi történt

-

Amióta ez megtörtént nem beszéltünk és Maxim alig néz rám. Kicsit szarul esik dehát minden lánnyal ezt csinálja nem?

A suliból már csak egy óra maradt és alig várom, hogy hazaérjek. A lányok majd később átjönnek és addig legalább lesz időm átgondolni az egészet.

-Viszek akkor gumicukrot is. -mondja Elena izgatottan. Ott alvós bulit tartunk és már nagyon várom. Remélem ez egy kicsit elfeletteti velem a történteket. Olyan furcsának tartom még mindig, hogy egy éve Maxim még szerintem a nevemet se tudta most meg..

A lányoknak faktjuk volt és én addig hazasétáltam, olyan jó, hogy végre nincsen dög meleg.

Hazaérve ledobom a táskám és átöltözöm egy kényelmesebb ruhába. Mielőtt lefeküdnék pihenni összepakolok egy kicsit a házban, hogy a lányok ne rendetlenségre jöjjenek. Lehuppanok az ágyamra és zenét hallgatva lassan elalszom.

-Aria! Megjöttek a vendégeid. -kiáltja anya lentről és gyorsan kiugrok az ágyból. Hogy tudtam ilyen sokáig aludni?!

-Sziasztok. -engedem be a lányokat és utána becsukom a bejárati ajtót. Felmegyünk a szobámba és szóltam anyának, hogy hozzon fel nasit. Miután megnéztünk egy filmet támadt egy nagyon jó ötletem.

-Játszunk valamit! -mondom és a lányok egyből rám néznek. Néznek rám kérdően.

-Felelsz vagy mersz, de úgy, hogy minden felelésnél vagy merésnél innunk kell. -mondom és látom, hogy tetszik nekik az ötlet. Gyorsan lementem halkan a konyhába és felhoztam sört,vodkát stb..

-Kezdem én, Mila felelsz vagy mersz? -kérdezem és leültünk az ágyamra.

-Felelek. -vágja rá és ameddig gondolkozom  addig iszik egyet.

-Hogyha választhatnál akkor a matek tanárral vagy a töri tanárral feküdnél le? -kérdezem és elkezdünk röhögni.

-Tutira a töri tanárral. -mosolyog. Lemegy pár kör és már kezdem érezni az alkohol hatását.

Legtöbbször merést választottam és beletartozott ezekbe az, hogy vegyem le pár ruhadarabomat és így már csak melltartóban és bugyiban voltam. A lányok előtt nem zavart mert sokszor láttuk már így egymást.

-Felelsz vagy mersz Aria? -kérdezi Elena.

-Merek már századjára. -nevetek és rám mosolyog. Miben mesterkedsz Elena?!

-Küldj most egy fotót magadról Maximnak.