15 fejezet

884 84 3
                                    


Xiao Zhan a napernyő nyújtotta árnyékban ült, lábát maga alá húzta, és úgy figyelte a mesterséges strand homokos partját és a vidáman fürdőző családokat és gyerekeket.

Wang Qing izgatottan mászott négykézláb a homokos parton. Fejét világoskék sapka védte a nap fényétől, pelenkája minden egyes fordulónál lejjebb csúszott.

Apró kezeivel a homokba markolt, majd vigyorogva felkacagott, ahogy az összetapadt homokszemek lassan kifordultak ujjai közül. Karjával lelkesen hadonászott, babanyelven magyarázott, miközben a kékellő víz felé mutogatott.

- Mi az? - kérdezte Xiao Zhan közelebb hajolva hozzá, mire Wang Qing hosszas gügyögésbe kezdett. - Szeretnél bemenni a vízbe?

Wang Qing akkorát bólintott, hogy majdnem előre bukott.

Xiao Zhan a karjába vette a fiát, majd leült vele a víz partjára.

Az örökmozgó, habzó hullámok remek játék lehetőségnek bizonyultak. Wang Qing hatalmas lelkesedéssel próbálta elkapni egyiket a másik után.

Több-kevesebb sikerrel.

Amikor a víz az arcocskájába csapott, egy pillanatra megszeppent, majd kacagott egyet rajta.

Visszapottyant a popsijára, pont amikor egy kisebb hullám beterítette a lábát, ami nagyon tetszett neki. Négykézlábra emelkedve indult meg befelé, mire Xiao Zhan felpattant majd gyorsan a karjába kapta.

Wang Qing ajkát lebiggyesztette, és sírni kezdett.

Xiao Zhan a karjára ültette, másikkal átfogta kis testét és bemasírozott vele a vízbe. Ahogy a víz elérte a derekát és Wang Qing lábát, a kisfiú rossz kedvét, mintha elmosták volna.

Mosolyogva élvezte a pancsolást.

Rúgkapálva igyekezett még több vizet magára spriccelni. Engedve a szeszélyének, Xiao Zhan, lejjebb engedte a vízbe, majd ki.

- Tetszik?

Wang Qing nevetett.

Egy pillanatra elhallgatott, majd ajkát „O" formába görbítette, karját előre szegezve nyújtózkodni kezdett.

Xiao Zhan követte a tekintetét.

Ajkába harapva figyelte, ahogy Yibo egy szál fekete fürdőnadrágban átvágott a parton. Hasa lapos és izmos volt. Bőre fehéren bársonyos, izzadság és vízcseppek csillogtak a testén. Hosszú ujjaival lazán szántott végig nedves haján.

Mintha egy lassított felvételt játszottak volna le előtte.

Fiatal csitrik és nők egyaránt megfordultak utána, végig stírölték arányos, kisportolt testét, tökéletes izmait, összesúgtak és viháncoltak a háta mögött, amiért belemart a féltékenység.

- Uramisten! - vihorászó lányok szaladtak el mellette falatnyi bikiniben. - Milyen jóképű pasi!

Mellüket kidüllesztve igyekeztek magukra vonni Yibo figyelmét, de a férfi rájuk sem hederített.

Wang Qing hangosan felkiáltott, magára vonva Yibo tekintetét.

Xiao Zhan kilépett a vízből, letette Wang Qing-et a földre, meg fogta az egyik kezét, mire a kisfiú kissé bizonytalan és koordinálatlan lépésekkel elindult Yibo felé.

A társa széttárta a karját, Wang Qing pedig egyenesen az apjához totyogott.

- Ügyes! - kapta a karjába, majd rá emelte büszkeségtől csillogó tekintetét. - Lien?

- Kiütötte magát. - bökött fejével a hűvös árnyékban alvó kislányra. - Minden rendben?

- Igen. - bólintott Yibo, miközben átkarolta a derekát, telefonját pedig a nadrágja zsebébe csúsztatta. - Csak egy találkozót kellett véglegesíteni.

Wang Qing fáradtan kéredzkedett át a karjába, kicsi fejét a mellkasára hajtotta, ujjával hófehér pólóját markolászta.

Kíváncsi, döbbent tekintetek kísérték végig, ahogy visszavonultak az árnyékba. Míg Xiao Zhan igyekezett figyelmen kívül hagyni az érdeklődő pillantásokat, addig Yibo állkapcsát összeszorítva, izzó tekintettel nézett körbe.

Xiao Zhan gyorsan szárazra cserélte Wang Qing pelusát, majd kikereste az előkészített pépet a táskájából és megetette. A gyors ebéd után a kicsinek persze esze ágában sem volt aludni menni. Újult erővel, fellelkesedve négykézláb mászkált a selymes fűben. Felállt, egyensúlyozott, majd visszapottyant a földre. Füvet tépkedett, a fákról lehulló leveleket morzsolgatta a kezében.

Sírni kezdett, amikor Xiao Zhan kivette a kezéből a falevelet, amit feltett szándéka volt elmajszolni desszert gyanánt.

- Nyugi, nyugi, te méregzsák. - zsörtölődött Xiao Zhan, amikor egy újabb hisztiroham fogta el a gyereket, egy marék elkobzott fű miatt.

Yibo maga alá húzta a lábát és mosolygott, legédesebb vita egyetlen szemtanújaként. Wang Qing sértődötten hátat fordított neki, majd Yibo felé kezdett mászni.

- Mi az? Azt hiszed, majd apa engedni fogja, hogy füvet legelj? - kérdezte tettetett felháborodással Xiao Zhan, de Wang Qing meg sem hallotta.

Felmászott Yibo ölébe, kicsi karjával átölelte, apró, pisze orrát a nyakához nyomta és gügyögni kezdett.

Yibo hátradőlt a pokrócra, Wang Qing pedig felmászott a mellkasára, fejét hol felemelte, hol vissza ejtette. Néha gügyögött valamit, majd elnémult.

Végülelaludt. 

Strawberry & Cigarette 2 [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now