Strawberry & Cigarette 2 [BEFEJEZETT]

14 fejezet

Xiao Zhan vidám mosollyal az arcán hallgatta Lien napi élménybeszámolóját, miközben kinyitotta és belökte a bejárati ajtót.

-... s képzeld el, az egyik lány felmászott a mászókára, majd, amikor hintázni próbált megcsúszott a keze és leesett...

- Remélem nem történt komoly baja.

- Az óvónéni tett ragtapaszt a kezére.

Xiao Zhan bólintott, majd becsukta maga mögött az ajtót.

- Menj mosd meg a kezed.

- Rendben. – hümmögött Lien, majd besietett a fürdőszobába.

Közben Wang Qing is rákezdett, babanyelven magyarázott a hordozóban, kis kezét majszolgatva, jelezve, hogy elérkezett az uzsonna ideje.

Benyitott a hálószobába, majd megtorpant.

Két bőrönd állt az ágy mellé állítva.

Szemöldöke a magasba szaladt, ugyan abban a pillanatban, Yibo lépett ki a fürdőszobából, kezében egy már összekészített pipere táskát tartott.

Ő is megtorpant.

- Elutazunk? - tette le Wang Qing-et az ágyra, táskáját leengedte a földre, farmerkabátját pedig az ágyra dobta. Yibo elé lépett és egy apró csókot nyomott az ajkára.

- Igen. - mosolyodott el Yibo, miközben átölelte a derekát, és magához húzta. - Úgy gondoltam ránk férne egy kis pihenés a hétvégén. - mormolta, miközben szájával gyengéden kényeztette a nyakát.

Xiao Zhan teste felforrósodott a férfi puha ajkának érintés alatt.

- S hová megyünk?

- Chengdu-ra gondoltam. A strandra. A gyerekek még úgy sem voltak ott. - magyarázta Yibo, miközben a karjába zárta és duruzsolva ringatta. Xiao Zhan elmosolyodott. - Lien már azóta rágta miatta a fülemet, amióta az egyik játszótársától hallotta. Végre ő is tarthatna egy élménybeszámolót. Mit gondolsz?

Xiao Zhan a bőröndbe nézett.

- Előre elterveztél mindent, ugye?

- Igen. - dorombolta.

Xiao Zhan tisztában volt vele, hogy Yibo az elmúlt hónapokban szívét-lelkét beleadta a munkájába. Volt, hogy éjszakába nyúlóan dolgozott, anélkül, hogy egyszer is panaszkodott volna. Habár Ő maga is szabadúszó grafikusként próbált tevékenykedni, a két gyermeke mellett, nem tudott annyi mindent vállalni, hogy hozzájáruljon az anyagiakhoz.

S csalódást sem akart okozni azzal, hogy kilábal ebből a lehetőségből.

Megfordult, átölelte a férfi nyakát. Teste, Yibo testéhez simult, mire a férfi felnyögött.

- Mikor indulunk?

***

Yibo betette a gyerekülést a fekete BMW X5 hátuljába, és beültette Lien-t. Xiao Zhan középre ült, maga mellé húzta Wang Qing hordozóját, míg megkerülte a kocsit és bekötötte a másik ülést is.

Beült a volán mögé, majd kihajtott a mélygarázsból. Hamar maguk mögött hagyták a város forgatagát. Yibo folyton a visszapillantó tükröt figyelte. Xiao Zhan érdeklődve bámult kifelé a lesötétített ablakon keresztül, szája sarka felfelé görbült. Olyan nyugodt, angyalian természetes jelenségnek tűnt, amiről négy évvel ezelőtt csak álmodni sem mert, hogy az élete része lesz.

- Apa! Apa! Hová megyünk? – dülöngélt jobbra-balra az ülésében Lien izgatottan.

Yibo belenézett a tükörbe és elmosolyodott.

- Emlékszel mi miatt rágtad a fülem?

A kislány hosszan mímelődött, majd szeme felragyogott.

- Strand?

Yibo bólintott.

- Éljen! – emelte magasba a karját. – Megyünk a strandra!

A több mint négy és fél órás út, mindenkit kimerített. Wang Qing egy órával az indulás után elaludt, Lien többször is megállította az autót, a pisiszüneteivel. Egy órára jártak Chengdu városától, amikor Yibo lekanyarodott egy pihenőhöz. Leparkolta az autót, kikötötte Lien-t, kivette a hordozót, majd kisegítette Xiao Zhan-t a kocsiból és a pihenő melletti padhoz léptek.

- Biztos jó ötlet volt épp most megállni? – ült le a pad szélére Xiao Zhan. – Már nincs messze Chengdu.

Yibo bólintott.

- Láttam, hogy nem vagy túl jó színben.

- Ez a zötykölődés...

Yibo visszament a kocsihoz, kivett egy üveg vizet, és Xiao Zhan elé tette. A férfi kortyolt egyet belőle, majd visszaadta.

- Apa! Mikor érünk oda? – ült le Lien mellé.

Karjával átkarolta a lányát, mire az hozzábújt.

- Anyának szüksége van egy kis friss levegőre. Ha kicsit jobban érzi magát, indulunk tovább.

Lien elégedetten bólintott, magához vette a vizet, majd Ő is kortyolt belőle egyet.

Xiao Zhan figyelme a fia felé irányult, kikötötte a csatokat, kivette a babát az ülésből, és leállította a földre. Tettek néhány kört, hogy megmozgassák az elgémberedett végtagokat, majd visszaszálltak az autóba.

Az út további részét csöndben tették meg.

Egy órával később a fekete BMW leparkolt a New Century Global Center előtt.

A többfunkciós épület maga volt a paradicsom. Az épületben többek között több szálloda, bevásárlóközpont, mozi, konferenciaközpont, iroda és maga a Paradise Island Water Park is helyet kapott. Mindenki ámulattal nézett körbe. A márvány és üveg borítású, öt emelet belmagasságú előtérből négy mozgólépcső és több lift vezetett a különböző emeletekre.

A bevásárlóközpont az épület földszinti szekciójában kapott helyett.

Yibo egyenesen a strand melletti luxus szállodákhoz ment. Miután becsekkoltak, felmentek a tizenhatodik emeleti lakosztályukba. Az apartmanban két különálló hálószoba volt, amit egy hatalmas nappali választott el egymástól. A szobák kellemes hangulatú, világos falai melegség érzetét keltették az emberben, azonban a legcsodálatosabb mégis a kilátás volt, ami egyenesen a strandra nézett.

Lien az ablakhoz tapadt.

Xiao Zhan megállt a lánya mellett,ámulattal nézett végig a hosszan elterülő, homokos parton és a kék vízen. Yiboodalépett a társa mellé, és átkaroltaa derekát. Xiao Zhan a vállára hajtotta a fejét, és úgy hosszú idő óta először,teljesen nyugodtnak érezte magát.