Strawberry & Cigarette 2 [BEFEJEZETT]

3 fejezet

Késő délutánra járt az idő, amikor hazaértek. Xiao Zhan kinyitotta a bejárati ajtót, és előre engedte Lien-t, aki a hatalmas macit magához ölelve belépett a lakásba. Levette a szandálját, majd mezítláb betrappolt a nappaliba.

- Apa! Nézd! - Yibo a konyhában állt a hűtő előtt. Szemöldöke a magasba szaladt amikor megpillantotta a kislány kezében lévő óriás macit.

- Hát ez a maci honnan jött?

- A boltból. - nevetett Lien. - Wang Qing-nek vettük a mamival.

- Igen? S ki választotta ezt a macit?

- Én. - felelte büszkén Lien, majd fogta a macit bement vele a szobájukba, és berakta a kiságyba.

Xiao Zhan megállt Yibo mellett, keze a férfi mellkasára csúszott, fejét a vállára hajtotta és csak élvezte, ahogy Lien milyen szeretettel és gonddal rendezgette el a plüss állatot.

- Nem kellett volna egyedül mennetek. - törte meg a beálló csendet Yibo aggodalmasan. - Tudod jól...

- Tudom. - bólintott Xiao Zhan.

- Ebben az állapotban...

- Minden rendben volt. Ne aggódj, nem hajtottam túl magam. - visszament a konyhába és kipakolta a kis szatyor tartalmát a pultra. A gyümölcsöket és zöldségeket a kosárba, a tejet a hűtőbe, a húst pedig a pultra pakolta.

Egy pillanatig észre sem vette, hogy Yibo mögé lépett. Hatalmas keze a hasára simult, és magához ölelte. Orrát a nyakához fúrta, és úgy ringatta, mintha csak egy gyermek lenne.

- Nagyon aggódtam miattad. - suttogta.

Xiao Zhan az ajkába harapott. Egy pillanatra eszébe jutott a kényelmetlen érzés, amit a parkolóban érzett. Késztetést érzett, hogy aggodalmának hangot adjon, de tudta, hogy Yibo túlreagálná a dolgot, így jobbnak tűnt, ha hallgat.

- Nem kell. Nem vagyok már olyan törékeny. - somolyogta Xiao Zhan. - Készítek vacsorát.

Miközben Xiao Zhan a konyhában sertepertélt, Yibo a lányával együtt visszavonult a nappaliba. Előkerült néhány társas és kártyajáték.

- Aki veszít az mosogat. - jelentette ki Lien.

- Rendben van. Elfogadom a kihívást. - nyújtotta a kezét Yibo, Lien megfogta és megrázta.

A szoros, hosszú küzdelem végén Yibo vesztesen lehajtotta a fejét, megadva magát Lien előtt.

- A mosogatószer a mosogató alatt! - felelte diadalittasan Lien.

Xiao Zhan beharapta az ajkát, hogy elfojtsa mosolyát.

- Hé, te átvertél! - kiáltott utána Yibo felháborodva.

Xiao Zhan közben megállt a megterített asztal mellett.

- Kész a vacsora!

- Juhu! - futott el Lien a fürdőszobába kezet mosni.

Yibo felállt a földről, összeszedte a kis pakli kártyát majd visszarakta a dobozába.

A vacsora, és az azt követő büntetés, Yibo számára édesebb volt, mint az elsőre gondolta. Xiao Zhan ott állt mellette, kezében egy konyharuhát tartott és némán törölgette az elmosogatott edényeket.

- Min gondolkozol? - törte meg a csendet Yibo. - Látom, hogy valami nyugtalanít. Ne is próbáld meg letagadni.

Xiao Zhan keze megállt a mozdulat közben.

- Ma volt egy furcsa érzésem.

Yibo arcizmai megfeszültek. Pillantása a hasára esett, mire Xiao Zhan megrázta a fejét, ajka mosolyra húzódott.

- Nem a baba miatt. - tette hozzá gyorsan. - Miközben a kocsiba pakoltam, olyan érzésem volt, mintha figyelnének. Lehet, hogy csak képzelődtem, vagy csak a fáradtság. - húzta el a száját.

Yibo keze ökölbe szorult.

- Nem akarom, hogy eljárkálj bárhova is.

Xiao Zhan szemöldöke összeszaladt a homlokán.

- Nem zárhatsz be a lakásba, csak hogy megóvj. Örökre nem.

- Ha kell megteszem. - bólintott Yibo határozottan. Látva a férfi elkötelezettségét, tudta, hogy képes lenne rá. - Nagyon jól tudod, hogy a te állapotodban egyetlen rossz mozdulat...

Nem fejezte be a mondatot, hiszen mindketten nagyon jól tudták, milyen következményekkel járhat, egy omega férfi terhessége.

Vagy egészségesen világra hozza a gyermekét, vagy mindketten belehalnak a szülésbe.

S az aggodalom miatt, amit Yibo érzett,nem okolhatta.