Jimin meg akarja kérni barátnője kezét, ezért egy este különleges meglepetéssel készül neki. Azonban, mikor hamarabb hazaér munkahelyéről, hogy előkészítse a nappalit ahol várná jövendőbeli menyasszonyát, őt éri az a meglepetés, miszerint barátnője...
A következő pár napban hol Jihyunnál voltam, hol Jeongguknál. A költözéssel egyenlőre még nem jutottunk semmire, mivel Jeongguk hirtelen már hallani sem akar róla, legalábbis, nekem ez jött le a viselkedéséből. Mindig tereli a témát, ami nagyon elszomorít.
A munkából haza érve, elmegyek lezuhanyozni, és miután végeztem, a tükör előtt megállva elkezdem méregetni magam. A szívásfolt a kulccsomon még halványan észrevehető, mosolyogva simítok végig rajta, majd felöltözöm, és elhagyom a helyiséget.
Ma este én csinálom a vacsorát, és vacsora után, szeretnék beszélni a szerelmemmel.
Épp amikor befejeztem az étel elkészítését, Jihyun is megérkezett.
— Olyan fáradt vagyok. – sóhajtott.
— Ez engem hol kéne érdekeljen? – kérdezem felhúzott szemöldökkel.
— Mi van a hercegeddel? – kérdezte témát váltva.
— Nagyon furcsán viselkedik a napokban. Egy pár napja felvetettem neki az ötletet, hogy költöztünk össze, de már nem is akar erről hallani. – mondtam szomorúan.
— Szívás. – sóhajtott. — Ha gondolod, megpróbálok beszélni a fejével. – ajánlotta fel.
— Kösz, de nem szükséges. Ma fogok vele beszélni, ha akarja, ha nem. – mondtam.
Kis ideig csend telepedett kozénk, amikor Jihyun mobilja cseregni kezdett.
— Mihye az. – mondta mosolyogva. — Szia. – szólt bele a telefonba. — Igen, te is hiányzol nekem.... Hogy mit csinálok most? Jiminnel vagyok a konyhában. Mi az, hogy ki az a Jimin? Tudod, a bátyám. Igen, igen. És az én hibám, hogy Jimin egy uniszex név?! Rendben odaadom a telefonhoz. Bizonyítsd be neki, hogy fiú vagy. – adta a kezembe
— Haló. – szóltam bele.
— Jimin, szia. Szóval, tudom, hogy Jihyun bátyja vagy, de szükségem van egy kis szívességre.
— Igen... – Jihyun furcsán nézett rám, mire nekem hirtelen eszembe jutott valami. — Te Jihyun, a csajod nekem most tényleg arról dumál, hogy miért uniszex a nevem. Kicsit idegesítő, hogy ennyire okoskodik, de azért mégsem raknám le a telefont neki, mert félek tőle. Szóval most bemegyek a szobámba egy kicsit megvitatni vele a nevem. Oké? – és be is rohantam a szobámba.
— El sem hiszem, hogy milyen egy moderálatlan görény vagy.. – hülledezett.
— Igen igen, de a célra megfelelt. Szóval, beszélj csak arról a szivessegről. – tereltem a témát.
— Ja, persze. Tehát, nekem nagyon bejön az öcséd, és még mindig nem tartunk sehol. Amikor otthagytatok a reptéren minket, nem igazán beszéltünk meg semmit, mert hát....
— Felfogtam, azért ne menj annyira bele a részletekbe.
— Oké, hát. Az van, hogy pénteken elmegyünk vacsorázni, és meg szeretném kérni, hogy legyen a barátom, és úgy van, hogy majd felmegyünk a lakására.
— Ó. Te aztán tudod mit akarsz. Mármint, nem igazán ismerek olyan lányokat, akik így tennének is valamit egy kapcsolatért, és nem várják meg míg a fiú kezdeményez...
— Igen. Igaz. Nem szeretek várakozni. Szóval, pénteken ha lehet ne legyél otthon. Mert semmi kedvem látni a párom testvérét szeretkezés közben. – mondta élesen.
— Jól van, jól van. Figyelj, megadom a számom, ha máskor is akarnál kérni egy szívességet. – mondtam neki.
Miután megadtam neki a számom lerakta, én pedig kimentem a szobából, és vissza adtam az öcsémnek a telefont.
— Mi tartott ilyen sokáig?
— Egy igazi házi sárkányhoz volt szerencsém... – mondtam, és körbe néztem a szobában. Megakadt a tekintetem páromon, és egyből az irányába indultam. Épp a kanapén ült, és mosolyogva engem figyelt.
— Szia. – mondtam, amikor kezem közé fogtam arcát, és azt összenyomva megpusziltam.
— Szia. – mondta elvékonyitott hangon, amire elmosolyodtam. Leültem mellé, és átöleltem.
— A vacsora szerintem már kihűlt... – mondtam. — Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat fog dumálni Mihye. De azért üljünk le enni.
Miután elfogyasztottuk a vacsorát, én és Jeongguk bementünk a szobámba. Beszélgetni szeretnék vele, én tényleg komolyan gondolom az összeköltözést, és bármi áron meg akarom ezt vele beszélni.
— Baby..
— Igen? – fordult oda hozzám.
— Beszélnünk kell.
— Miről?
— Mi van veled mostanában? Miért nem akarsz beszélni az összeköltözésről?
— Azért, mert elbizonytalanodtam. – mondta ki halkan. — Nekem ez egy kényes téma.
— Miért bizonytalanodtál el? Tettem valamit, amivel megbántottalak volna? – kérdeztem szomorúan.
— Dehogy. Csak... Tényleg jó ötlet lenne összeköltözni? Egy kicsit még nem túl korai? Csak egy pár hónapja vagyunk együtt, és mi lesz, ha egy pár hét múlva arra eszmélsz fel, hogy már nem fogsz akarni látni engem reggelente amikor felébredsz?
— Szívem, csak te vagy amit látni is szeretnék. – mosolyodtam el. — De figyelj, én tényleg nem tennék ilyet, és ha nem akarnám igazán ezt az egészet, akkor bele sem kezdtem volna. Jeongguk, én nem akarok veled játszadozni! És, talán nem fog jól esni az amit most mondani fogok, de hogyha ilyen bizonytalanságot fakasztok belőled, az bennem is megkérdőjelez sok mindent veled kapcsolatban. Ezzel olyan érzést keltel bennem, mintha nem bíznál meg bennem teljesen.
— Ez az egész magam miatt van, nem miattad. Attól félek, hogy nem leszek elég jó majd neked.
— Biztosítalak róla, hogy ez nem igaz. Nem fogsz olyan könnyen megszabadulni tőlem.
— Ígéred? – nézett rám csillogó szemekkel.
— Ígérem, nyuszi.
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
NAJÓÓÓÓ, ez mióta van a top történetek között??! Amúgy, nagyon szépen köszönöm! ❤️
