I Love You 「Jikook」✓

ₜwₑₙₜᵢₑₜₕ

Felnőtt tartalom van itt vagy mi az izé ( ՞ਊ ՞）.

A karácsony már javában elmúlt. A mi kis csapatunk most is a nappaliban dekkolt, és a tévét néztük. Tae tegnap jött megint hozzánk, mivel együtt töltjük az új évet, azonban most Hoseok és Yoongi is csatlakozott is hozzá. Egy közeli hotelben szálltak meg mind a hárman.

Fogalmam sincs, hogy hogyan, de ezek hárman együtt vannak. Még pedig, azóta, amióta eljöttem. Kénytelen volt velük tölteni az időt, és össze melegedtek.

Én viszont Jeonggukkal még mindig sehol sem tarok. Újévkor szeretném megkérni, hogy legyen a barátom, az az holnap. Szeretnék minél több időt vele tölteni, még mielőtt el kellene mennem. Mivel a huszonnégyet fogom betölteni, az sem kérdéses, hogy hamarosan kapok levelet a katonaságtól.

Jeongguk nekem bújva nézi a tévét, míg én a hajával játszok.

— Jimin? – kérdezi.

— Igen? – mosolygok rá.

— Nem akarsz átjönni hozzám, hogy izé... Töltsünk kettesben egy kis időt?

— Persze. – egyezek azonnal bele.

Mivel holnap már újév, mi nem dolgozunk. Jeongguk egyszerűen csak bezárta az éttermet egy pár napra, és Yoongiék pedik vettek ki egy pár szabad napot, hogy töltsenek több időt velünk. Hobiék már indulásra készen álltak, és már csak elköszöntek, és le is léptek.

— Jihyun! – kiáltotta el magát Jeongguk.

— Mi van? – kérdezte össze szűkített szemekkel, mivel már bóbiskolt elfele, és Jeongguk pedik felkeltette.

— Mi megyünk. – jelentette ki, és megfogva kezemet elkezdett húzni maga után.

— Mi az, hogy megyünk? – kérdezte kómásan.

— Én és Jimin.

— Ja, oké. – legyintett, és befordult, a kanapé háttámlájához, és azonnal el is aludt.

Gyorsan átmentünk Jeongguk lakására, és bezártuk az ajtót. Én bementem a nappaliba, és elterültem a kanapén, míg bekapcsoltam a tévét, és átraktam egy zenés csatornára. Végül Jeongguk is bejött a helyiségbe, ám két poharat hozott magával, valamint egy megbontott boros üveget.

— Jeongguk, mire készülsz? – kérdezem arcát fürkészve.

— Mondtam, hogy akarok egy kis időt kettesben tölteni veled! Holnap van december, valamint az idei év utolsó napja. Szeretnék megbeszélni veled néhány dolgot! – mondta komolyan rám nézve, míg megtöltötte a két poharat az alkoholos vörös itallal.

— Rendben. – mondom, miközben elveszem a nekem szóló poharat.

Mosolyogva koccintottunk, és miután ittunk belőle egy keveset, megcsókoltuk egymást.

— Én... – kezdett bele, de megakadt. — Szerintem ideje lenne, ezt a kapcsolatot a következő szintre emelni! – jelentette ki határozottan.

— Oh, szóval erről van szó... – mondtam elpillantva.

— Jimin, tudod... Szerintem már, kimondhatnánk már hivatalosan is, hogy együtt vagyunk... De, mi az? – kérdezte, amikor észre vette, hogy az italomat szürcsölgetve az ablakon nézek ki.

— Nagyon örülök, hogy végre itt tartunk. – mondtam ki őszintén. — Tulajdonképpen, holnap akartam volna veled beszélni erről. – pillantottam rá mosolyogva, és ahogy ezt meghallotta, arcán széles mosoly alakult ki.

— Akkor, most, ezt arra érted, hogy meg akartad volna kérni, hogy legyek a párod? – kérdezte csillogó szemekkel.

— Igen.

Magamhoz húztam, és megcsókoltam. Mind a ketten tudtuk jól, hogy már nem kell feleslegesen jártatnunk a szánkat, és éltünk a pillanatnak. Szavak nélkül is tudtuk, hogy mi a másik válasza, és azzal is tisztában voltunk már, hogy nem fogunk épp bőrel kiszabadulni ebből az egész helyzetből.

Jeongguk elvált tőlem, és a nyakamat kezdte el csókolgatni, valamint szívni. Egyre durvábban kínozta a bőrfelületem, és már kezdett egy kicsit fájni, szerencsére hamar oda hajolt egy másik ponthoz, és azt kezdte ostromolni.

— Mi lenne ha bemennénk a hálóba? – kérdeztem.

— Oké. – mondta elválva tőlem, és sietősen az említett helyiség felé vette az irányt. — Vetkőzz! – szólt rám amint beértünk.

— Oké oké. – mondtam, és engedelmesen, gyorsan megszabadúltam a ruhadaraboktól.

Jeongguk is már meztelenül állt előttem, majd elterült az ágyon, én pedig reflex szerűen oda hajoltam jobb mellbímbójához, és elkezdtem azt szívni, míg a másikat jobbommal morzsoltam. Sóhajai nyögésekké alakultak át, amikor szabad végtagommal hosszához értem. Lassan elkezdem mozgatni rajta kezem, míg megcsókolom.

-—Ahhh... – nyögött fel.

Jeongguk egy határozott mozdulattal cserél helyzetünkön, és most ő van felettem. Gyorsan megcsókol, és lehajol ékességemhez, amit be is kap.

Tövig bekapja hosszom, és nyelvét is használatba veti. Golyóimat is elkezdi masszírozni, ezzel is több gyönyört okozva nekem. Még egy ideig így folytatta, amíg el nem élveztem.

— Jeongguk?

— Huh?

— Ugye tudod, hogy szeretlek? – kérdezem.

— Persze. Én is szeretlek. – felelte, és ismét megcsókolt.

Jeongguk elővette a síkosítót az éjjeliszekrénye fiókjából, és a kezembe adta. Értem a célzást. Nyomtam a kezembe egy keveset, és feneke bejáratához illesztve ujjaimat, egyszerre kettőt is feldugtam neki.

— Ah. – nyögött fel egy kicsit fájdalmasan. Megvártam, amíg megszokja, és utánna pedig elkezdtem tágítani. Kis idő múlva csatlakoztattam a harmadik ujjam is, valamint kis idő múlva a farkam váltotta fel az ujjaimat.

— Jeongguk... – nyögtem nevét, amint benne mozogtam.

— Ahh. – nyögdécselt ő is elhaló hangon.

Jeongguk előttem térdel nekem háttal, én pedig úgy mozgok benne gyere gyorsabban. Pózt váltva, ő a matracon fekszik a hátán, és lábai a vállamon foglaltak helyet. Kedvesem óvatosan magához nyúl, és gyors tempóban mozgatja kacsóját, miközben az én nevem nyögi.

Kis idő múlva egymás mellett fekszünk az ágyon, összefont ujjakkal. Mosolyogva pillantottam felé, és néztem, ahogyan csillogó szemekkel néz ki az ablakon a csillagokat vizslatva.

Örömmel tölt el az a gondolat, hogy most már a barátommal csinálom ezt, és nem csak szimplán Jeonggukkal.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Boldog születésnapot Koo! ♥╣[-_-]╠♥

És még sok szerencsét kívánok akik holnap kezdik a sulit.
ヘ(￣ω￣ヘ) jikook legyen veletek gyerekek.